Miért jó egy olyan nagyvárosban élni, mint Debrecen?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.10.12. 09:39 | Frissítve: 2013.10.13. 14:48
Debrecen – Létezik olyan, hogy debreceni kultúra? Milyen sajátosságai vannak? Hogy látja Szentei Tamás, a kulturális osztály vezetője? Interjú.
Debrecen gazdag kultúrájáról, a város kultúra-szervező szerepéről és feladatairól, illetve a város által működtetett intézményekről beszélgettünk Szentei Tamással. A kulturális osztály vezetője nem véletlenül van ott annyi rendezvényen, programon. Magánemberként is sok minden érdekli, az emberi találkozásokat pedig különösen fontosnak tartja: hiszen, mint mondja, a kultúra középpontjában is az ember áll.
Dehir.hu: Létezik olyan, hogy debreceni kultúra? Milyen sajátosságai vannak?
Szentei Tamás: Természetesen létezik, s mint minden, Debrecen kultúrája is a múltban gyökerezik, jelenünkben pedig folyamatosan változik, formálódik. Erős karakterét a hagyományok, s az ezeket örökítő intézmények határozzák meg. Korszerűvé, a mai ember számára izgalmassá a jelen kulturális szereplői, szervezetei alakítják. Hogy mi a sajátossága, arra nehéz röviden válaszolni, de azt gondolom, aki erre a kérdésre keresi a választ, az olvasson. Balogh István, Szabó Magda és még hosszasan sorolható azon tudósok, írók neve, akiknek munkáiban ott a válasz. Debrecen nagyon gazdag helytörténeti munkákban, ma is sorra jelennek meg a színvonalas írások. A nagyvárosi lét előnye, hogyha valaki ezekre kíváncsi, csak besétál a Méliusz Könyvtárba és rendelkezésre áll szinte valamennyi... Az összefoglaló munkák közül szeretném kiemelni a még mindig aktuális, a kultúra fővárosa pályázat során megszületett könyveket. Ezeket azért tartom fontosnak, mert a várost bemutató összefoglaló munkák megírásában részt vettek a kulturális élet jelenleg is aktív szereplői.
Dehir.hu: Mi a szerepe, a feladata a városnak: a kultúra megőrzése? Közvetítése?
Szentei Tamás: Az önkormányzat feladata egyértelmű: a helyi közösség igényeit kell kielégíteni, elvárásainak megfelelni, másrészt az állam által, jogszabályokban meghatározott kötelezettségeket is el kell látni. A kormány ezen a területen is egyértelmű viszonyokat teremtett az elmúlt időszakban, pontosan meghatározta, mi az állam és mi a helyi önkormányzat feladata. Ennek következtében kaptuk vissza a Déri Múzeumot és vettük át a Méliusz Könyvtárat működtetésre. Szerintem a kulturális alapintézmények legjobb gazdája mindig az a közösség, az a település amelyet ezek az intézmények szolgálnak. Ezzel párhuzamosan képesek vagyunk arra is, hogy magas színvonalon és felelősen el tudjuk látnia ezeken az intézményeken keresztül a megyei szintű feladatokat is. Debrecen kisugárzó szerepe a kultúra terén szintén egy meghatározó hagyomány.
Dehir.hu: Debrecenben sokféle igény és feladat szóba jöhet, ha a kultúráról beszélünk.
Szentei Tamás: Debrecen magyarországi mértékben nagyváros. Ebből adódóan különféle elvárások, igények jelentkeznek a kultúra területén. De nem olyan nagy mégsem Debrecen, hogy az emberi kapcsolatok ne szőnék át láthatatlanul az életünket. Ez hallatlan nagy előny, hiszen a kultúra szervezői és fogyasztói közvetlenül hatnak egymásra, érintkeznek egymással. Sokan és sokszor mondják, Debrecen egy élhető város. Szerintem is az, és nemcsak szolgáltatásaiban sokszínű, de kulturális élete is igen rétegzett. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak a magas kultúrának vannak meg a színterei, de tág tere lehet a kulturális aktivitásoknak, öntevékenységeknek, a közösségi művelődésnek. Debrecenben a kultúra valamennyi területén működtet vagy intézményesítetten támogat alapintézményeket önkormányzatunk, fontos együttműködő partnereink a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az egyetem. Ezek az intézmények nem csak kiszolgálják a debreceniek elvárásait, de közvetítik is az igényeket. Intézményeink egyik nagy erőssége, hogy világos és egyértelmű, jól elhatárolható feladatrendszert vállalnak fel, karakteres, egyedi arculattal.
Dehir.hu: Tekinthetjük úgy a kultúrát, mint bármely gazdasági ágazatot? Elvárható, hogy képes legyen eltartani magát?
Szentei Tamás: A kultúra is pénzbe kerül és természetesen nem képes eltartani saját magát. Itt a nyereség nem úgy mérendő, mint a gazdasági szférában, de több példa is hozható arra, hogy a csökkenő támogatás ellenére az elvárt magas színvonal fenntartható. Azt gondolom, a városi nagyrendezvényeket koordináló-szervező Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. működése jól példázza mindezt.
Dehir.hu: Debrecent iskolavárosnak és a kultúra fellegvárának egyaránt szoktuk nevezni. Ma is tarthatjuk annak?
Szentei Tamás: Egyértelműen igen, de ezt szerintem nem is kell bizonyítani. Ha már erről beszélünk, inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy Debrecennek ez a szerepe valamennyiünkre nagy felelősséget ró. Amióta a város kulturális életében dolgozom, azt látom, hogy folyamatosan változik a város arculata. Ami mérhető és valóban fejlődést mutat a kulturális beruházások révén, az az intézményhálózat bővülése. Természetesen feladat van bőven, elégedettek nem lehetünk soha. Ha valahol nem tudunk azonnali eredményt felmutatni, ott apró lépésekkel próbálkozunk. A Déri Múzeum például sikeresen pályázott az irodalmi gyűjtemény új helyszínének kialakítására, a tervek szerint jövőre, a Magyar Kultúra Napján nagy, átfogó kiállításban mutatja be néprajzi anyagát. Sokan várják ezt, s úgy érzem, egy régi adósságot tudunk ezzel törleszteni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)