Miért éppen február 24-e a szökőnap?
Szerző: Érsek Kitti | ersek.kitti@dtv.hu Közzétéve: 2012.02.24. 15:41 | Frissítve: 2012.02.25. 08:23
Debrecen – 2012 szökőév. Ez azt jelenti, hogy idén egy nappal hosszabb az esztendő. A 366-dik, úgynevezett szökőnapot minden néggyel osztható év februárjában iktatják be. A tévhittel ellentétben azonban nem február utolsó napján, hanem 24-én van szökőnap.
Idén egy nappal több van a naptárban, a csillagászati események ugyanis nem egész számú napok szerint ismétlődnek. Ezt a néhány órás csúszást korrigálják négyévente egy szökőnappal.
- Február huszonkilencedike a szökőnap, és négyévenként van – hallhattuk Nagy Imrét.
Ez azonban tévhit. Meglepő, de nem február 29-én, hanem 24-én van szökőnap. Ez már az ókorban is így volt, akkoriban másként mérték az időt, de már akkor is korrigálták a naptárat. Márciustól decemberig tartott az év, a januárt és a februárt külön nem jelölték, csak a napokat számolták. Február 23-án, az ókori év végén fejeződött be a téli pihenés, ezt a napot kettőzte meg Julius Caesar, és 24-ét jelölte ki szökőnapnak.
- A római év eredetileg február 23-án, a terminália ünnepén végződött. Julius Caesar ezt követően iktatott be egy szökőnapot, a rituális év vége után megtoldották egy nappal minden negyedik évet, amit Julius Caesar szökőévnek nevezett ki – magyarázza Takács Levente, a Debreceni Egyetem Klasszika Filológia és Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa.
Szökőnapon nem ünnepelnek névnapot, a február végi nevek egy nappal eltolódnak a naptárban. Akit például Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepel, egyébként pedig február 28-án.
Dehir - Február 24-e a szökőnap, nem febuár 29-e
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)