Március végéig érdemes folytatni a madarak etetését Debrecenben is
Szerző: Petró Enikő | petro.eniko@dehir.hu Közzétéve: 2020.03.01. 09:30 | Frissítve: 2020.03.01. 15:16
Debrecen – Mit tehetünk a madarakért, és milyen új madárfaj jelent meg Debrecenben az elmúlt évtizedben? Erről is beszélt Juhász Lajos egyetemi docens. Interjú.
Idén már nyolcadik alkalommal rendezték meg az egyetemi madárgyűrűzést, ahol az érdeklődők nemcsak az állatok megjelöléséről, de a Debrecenben megtalálható fajokról is hallhattak érdekességeket. A kis szárnyasok lábára a gyűrűket Juhász Lajos, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője helyezte fel, aki többek között tanácsokkal is szolgált a Dehir.hu olvasóinak, hogyan gondoskodhatnak a városban élő példányokról.
Csuszka
Dehir.hu: Miért fontos a madárgyűrűzés?
Juhász Lajos: Magyarországon több mint száz éves hagyománya van a madárgyűrűzésnek. Jelenleg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztálya koordinálja az országos munkát. Ennek az a lényege, hogy vannak igazolvánnyal rendelkező madárgyűrűzők, akik egyénileg vagy szervezett formában jelölhetnek meg madarakat. Ezek után január 31-ig az előző évi információkat továbbítják a gyűrűzőközpont felé. Ezek bekerülnek egy európai adatbázisba, s innentől egyszerűvé válik a lekövetés. Ha visszafogunk egy gyűrűs madarat, akkor a központba elküldjük a gyűrű adatait, akár pár percen belül meg is kapjuk, hogy ezt az állatot ki és hol gyűrűzte. A mai technikának köszönhetően másfajta módszerek is vannak a madarak kutatására a gyűrűzésen kívül, például a nagyobb madaraknál GPS, műholdkövetés, de a madárgyűrűzést nem tudjuk nélkülözni.
Dehir.hu: Mit tudhatunk meg így a madarakról?
Juhász Lajos: Az adatbázisból kapott adatok számos érdekességet elárulnak. Ebből nagyon sokat megtudhatunk a madarak viselkedéséről, vonulásáról, s sok más információ is rendelkezésünkre áll.
A gyűrűzéssel olyan fajok is elénk kerülhetnek, melyeket egyébként nem látunk, mert rejtett életmódot folytatnak.
Például a botanikus kertben fogtam erdei szürkebegyet. Ez a madár rejtve él a bokrok között, surranva repül, így csak nagyon ritkán észrevehető. A gyűrűzés nemcsak arra jó, hogy megállapítsuk a madár merre mozog vagy milyen életkorú, hanem magára a jelenlét bizonyítására is szolgál.
Dehir.hu: Debrecenben számos madárfaj honos. A tavalyi gyűrűzésen készült beszélgetésünk óta történt valamilyen változás a fajok között?
Juhász Lajos: A madarak egy olyan élőlénycsoport, amely kiválóan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, ugyanakkor őket is érik káros hatások. Az állományuk sem azonos, megfigyelhettük, hogy például a dolmányos varjak száma némileg visszaszorult, nincsenek olyan létszámban jelen, mint az előző években. Ami viszont érdekes és pozitívnak tekinthető:
megjelentek Debrecenben az örvös galambok. Ezek régen rendkívül vad madarak voltak, elképzelhetetlen lett volna az, hogy lakott területen akár egy példányt is láthassunk.
Az utóbbi évtizedben ezek az állatok is emberkövetővé váltak. Tavaly végeztünk egy felmérést hallgatók segítségével és több mint 150 fészket számoltunk össze a város legkülönbözőbb pontjain. Az örvös galamb állománya folyamatosan nő. Bár ez egy vonuló madár, mostanában már láttam néhány példányt az egyetem környékén, illetve a botanikus kertben.
Dehir.hu: Várhatóan nemsokára beköszönt a kellemesebb idő. Meddig kell etetnünk a madarakat?
Juhász Lajos: Az etetést el kell kezdeni december elején és március közepéig kell folytatni. Ha olyan március lenne, amilyet néhány éve tapasztaltunk, amikor nagy hó esett és jeges volt minden, akkor szükséges volna tovább folytatni. Azonban ha az időjárás megengedi, március közepétől már ne helyezzünk el élelmet a madaraknak, mert ilyenkor már elég táplálék áll a rendelkezésükre, és ez kiváltja az etetést.
Dehir.hu: Az etetésen kívül tehetünk még mást is?
Juhász Lajos: Az ivóvíz biztosítását fontosabbnak érzem sokszor, mint az etetést. A jelenlegi klímánk száraz, attól függetlenül, hogy néha esik egy kis eső, például ez a tél is nagyon száraz volt.
A madaraink, főleg Debrecen környékén, nem nagyon találnak ivóvizet, úgyhogy ennek a biztosítása valóban lényegesebbé válik, mint az élelem kihelyezése.
A kettő együtt a legjobb. Fészkelőhelyeket sem késő még kialakítani, kihelyezni a különböző élőhelyekre, mesterséges fészekodvakra. Ezeket szívesen elfoglalják, legyenek kertben, parkban vagy akár olyan városi területen, ahol egyébként fészekrakó lehetősége nincs az odúlakó madarainknak.
Dehir.hu: Rossz híreket hallhatunk manapság a fecskékről, hogy megcsappant a számuk. Tényleg ilyen aggasztó a helyzet?
Juhász Lajos: A fecskék állományának csökkenése egy összetett probléma. Valamikor azért volt nagyon sok fecske hazánkban, mert nagyon elterjedt volt az állattartás, ez pedig sok rovarral jár együtt. A füsti fecskék például az állatok körül gyakran megfordultak, ott vadásztak legyekre, szúnyogokra, s az istállókban költeni is tudtak. Így volt élőhelyük és táplálékuk. Ma már az állattartás visszaszorult, megváltoztak a körülmények, a hagyományos istállók eltűntek, tehát a füsti fecskéknek is megváltozott az élettere, a táplálékbázisa. A második probléma a vonulás. A klímaváltozás időszakában gyakran olyan váratlan viharok jönnek, amelyekkel a telelőhelyen, vagy akár vonulás közben a fecskék nem tudnak megbirkózni, és elpusztulnak.
A harmadik probléma az, hogy vannak olyan országok, ahol nem tartják sokra a madarakat. Nagyon sok énekesmadarat elfognak, akár fecskét is,és ezeket megeszik vagy máshogy hasznosítják.
Másik fecskefajunk a füsti fecske mellett a molnárfecske, ami épületeken költ. Sokszor emeletes házakba fészkelnek be, azonban ezt sokan nem tolerálják, hiszen odaürítenek. Emiatt az emberek leverik a fészkeket, vagy szalagokat helyeznek ki, hogy megakadályozzák a fészeképítést.
Dehir.hu: Tehetünk valamit a kis állatokért?
Juhász Lajos: A tudatunkban is változtatnunk kell, hogy egy kicsit madárbarátabbá váljunk, hátha ezzel a fecskéknek is kedvezünk. Vannak műfészkek fecskéknek, a madártani egyesület forgalmaz ilyeneket. Mint említettem, nagy mostanság a szárazság, pedig a fecskék sárból építkeznek. Ha sarazóhelyeket alakítanánk ki, ahol összegyűjthetik a fészek anyagát, akkor az is sokat segítene a fészekrakásban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
FJUCINE
Szombat délelőtt milyen költöző madarak húzták át Debrecen felett kb. Délkeletről Északnyugati írányban?