Színházi nyelvizzasztással is megünnepelték a magyar nyelvet Debrecenben
Szerző: DTV | szerkesztoseg@dtv.hu Közzétéve: 2017.11.13. 13:53 | Frissítve: 2017.11.13. 17:49
Közös versmondás, óriás keresztrejtvény és szórejtvények, színházi nyelvizzasztás. Gazdag program várta a debrecenieket a magyar nyelv napján. A rendezvények célja közös volt: megmutatni, milyen sokszínű anyanyelvünk. Az országgyűlés hat éve nyilvánította november 13-án a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon lett az ország hivatalos nyelve a magyar.
Arany János egykori iskolájában, a debreceni Református Kollégiumban és szülőhelyén, Nagyszalontán egy időben szavalták el a diákok a költő, „ A legszebb virág” című versét. Ezzel köszöntötték Arany János születésének 200. évfordulóját és egyben a magyar nyelv napját. A belvárosi közösségi házban Guttenberg nyomdaprésén készültek a magyar nyelv napja emléklapjai.
A magyar nyelv napján a gyerekek óriási keresztrejtvényekkel is bővíthették szókincsüket. A legtöbb tanuló jól tudja, hogyan kell szépen magyarul beszélni.
A szervezők szerint ez önmagában még kevés. Játékos feladatokkal igyekeztek segíteni, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék a nyelv gazdagságát és szabályait.
- Ezzel a sok gyerekkel azt szeretnénk elérni, hogy már gyerekkorban is minél több impulzus érje őket a magyar nyelv felől, hogy érezzék, milyen csodálatos nyelvet birtokolnak – mondta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója.
Nyelvizzasztó feladatok a Csokonai Színházban - a teátrum évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy szórakoztató tanórát szerveznek a korábbi magyar nyelv napi előadások helyett.
- A forma, amit választottunk, amit most már harmadik éve használunk az az interaktív-megszólítós és egymással együtt beszélgetős játékos forma, ez sokkal jobban működik, mint bármilyen eddigi gála - nyilatkozta Gemza Péter, a Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője.
A Debreceni Irodalom Házban különleges kiállítás nyílt a magyar nyelv napján. A látogatók azokat a nyelvújítás kori szavakat ismerhetik meg, amelyek nem maradtak meg a köztudatban. Erre a sorsa jutott például a hangbetűzet is, pedig a hangjegyek ilyen elnevezését Deák Ferenc találta ki.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)