Macskaköves főutca – élet Pallagon
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.04.19. 08:21 | Frissítve: 2012.04.20. 09:18
Debrecen – A ködös Albionban érezheti magát, aki végigsétál Pallag ódon téglaházai között. Az évezredes településrész azonban a tipikusan magyar sajátosságokat mutatja, ráadásul világhírű nevezetességei is vannak.
Az eredeti Parlag nevű helységről az 1210-es évekből maradtak fenn olyan dokumentumok, amik faluként említik. A XVI. században már csak 30-40 telke volt, majd pedig, amikor - 1660 körül – elnéptelenedett, zálogba vette Debrecen. A településrész Árpád-kori templomromja a dombostanyai vasúti megállónál található. Ma megközelítően hatszázan élnek Pallagon, de ez a szám valójában sokkal több, hiszen itt működik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma is.
A gyönyörű parkot és épületeket is magáénak tudó intézményben mezőgazdasági, közgazdasági, élelmiszer-ipari, valamint angol nyelvi előkészítő és sportiskolai képzéseken is tanulhatnak a fiatalok. Az 1868-ban átadott komplexum mellett hamarosan újabb iskolával gyarapodik a falu, hiszen a 4-es főút felőli határában április 10-e óta már sárga óriásgépek alapozzák a talajt a leendő futballakadémia – szeptemberre tervezett - létrehozása érdekében.
- Örül, hogy idetelepül az iskola? – kérdeztük Juhász Lászlótól, aki Pallag egyetlen boltját üzemelteti a társával.
- Nagyon jó lesz, ha elkészül! – mosolyodott el a kereskedő, aki anno maga is az itteni középiskolában tanult. – Most eléggé hullámzó a forgalmunk, az emberek akkor jövögetnek, ha van egy kis pénzük. Bízom abban is, hogy az akadémia elkészültével a Mezőgazdász utcát is leaszfaltozzák, s ezen kívül egy közösségi ház is hasznos volna ide!
- Mi is azt tapasztaljuk, hogy régebben több pénzük volt az embereknek – mondta el érdeklődésünkre Varga Margó, Pallag ugyancsak egyetlen presszójának felszolgáló-pultosa. - Hétköznap alig-alig jön be valaki, s legfeljebb csak hétvégén, jó időben érkeznek többen, amikor megállnak itt a kirándulók.
Látnivaló, lélegzetelállító különlegesség pedig igencsak sok akad a településrészen, amely a négyes főútról és a Pallagi úton közelíthető meg. Sokan emlékeznek még a mesterséges megtermékenyítő állomásra és az állami gazdaságra is, napjainkban pedig a teniszközpont és a lovasudvar is öregbíti a helység hírnevét. Legismertebb – egykori, illetve mai - sportolóik között van Tatár Borisz és Lengyel Róbert is.
A 13 éves Szilágyi Balázs szerint is elkélne olyan hely itt, amelyben a kortársai is összejárogathatnának:
- A közösségi ház mellett annak is nagyon örülnénk, ha volna olyan pálya, amin mi is tudnánk rendesen focizni. Egyébként nagyon szeretek Pallagon lakni, hiszen tiszta a levegő, nincsen zaj, kedvesek az emberek, és jó a közösség is – sorolta a Debrecenben tanuló fiú.
Pallag valóban igen szép. Sétáink során alig láttunk olyan helyet, amire – a szakadó eső ellenére is - ne csodálkoztunk volna rá valami miatt. A Bánat utca egykori tanári házai, a nádfedeles dohányszárító épületek (melyekből csak öt van az országban), a főutca macskakövei, valamint a középiskola boltívei és díszkapuja is mind-mind annyira elragadó, hogy a településrész méltán lehetne a Világörökség része.
Igaz, ezt nem mindenki éli meg intenzíven, mivelhogy egészen más gondok foglalkoztatják. A tősgyökeres pallagi Szakál Sándort például az egzisztenciális helyzete köti le inkább:
- Nincsen munkahelyem, szociális segélyt kapok. Ennek fejében viszont közhasznú munkára kell járnom. De ezt nem bánom, nagyon szívesen megyek, ha például kaszálni kell a városban. Ezen kívül csak egy-két kisebb tennivaló akad, egyebek mellett olyankor, ha hívnak az idősebbek, hogy segítsek ezt-azt – sorolta az 57 éves férfi.
Szerinte régen, amikor még ment a gazdaság, jobb volt itt az élet, s az emberek jobban összetartottak, jobban segítették egymást, és barátságosabbak is voltak. Ő is 13 évig dolgozott a tehenészetben, meg az iskolában is fűtőként… Neki is az a véleménye, hogy egy kultúrház hasznos volna a faluban, hogy legyenek programok, és az emberek tudjanak hol ismerkedni egymással. Egy másik beszélgetőtársunk, Kilyén Erzsébet ezt azzal is kiegészítette, hogy egy ilyen létesítmény által a különböző anyagi helyzetű emberek is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
- Az önök üzlete és a környéke is nagyon szép! – dicsértük a hölgy portáját.
- Az épület 1903-ban készült, és többek között kollégium és dohánykutató is működött benne. Tíz évig üresen, elhanyagoltan állt, s csak azóta van ismét élet benne, hogy bérbe vettük. Nagyon szeretjük ezt a helyet, hiszen finom a levegő, és reggelente a mókusok is itt szaladnak át! A ház mögötti parkban már önerőből építettünk egy filagóriát a vendégeknek, ugyanakkor azon vagyunk, hogy játszóteret is kialakíthassunk… Hiszen az sincs még Pallagon!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)