Lendület: magokat vizsgáló kutatócsoport alakul Debrecenben
Szerző: MTI/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.27. 14:37 | Frissítve: 2019.06.27. 14:37
Kihirdették a Lendület pályázat idei győzteseit csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a kiválósági program keretében 2019-ben 16 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével.
Az MTA egyik legsikeresebb kezdeményezése a Lendület program, amely révén számos olyan kutatás és kutató kerülhet reflektorfénybe, akiknek egyébként kevés esélye lenne erre. A 2019-es felhívásra 116 pályázat érkezett, a tudományterületi megoszlás hasonló a korábbi években tapasztaltakhoz - mondta el Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára az ünnepségen.
Hozzátette: a programra három kategóriában lehetett pályázni, a Lendület I. és II. mellett új kezdeményezés volt a Célzott Lendület, amely az alkalmazott kutatásokat folytatókat célozza meg. A főtitkár emlékeztetett, hogy a Lendület programban 2009 óta 164 kutatócsoport alakult akadémiai kutatóintézetekben és egyetemeken.
A programban már generációk váltják egymást, a korábbi nyertesek tanítványai is nyertek már "lendületet", és vannak olyan kutatók is, akik lépcsőzetesen haladnak előre, és egymás után több kategóriában is sikeresek. A nyertesek egynegyede külföldről hazatérő kutató - mutatott rá a főtitkár a mobilitási mutatóra, hangsúlyozva továbbá az értékelési folyamat anonimitását is.
A 16 nyertes pályázó 540 millió forintos támogatásban részesül az idei esztendőben. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül 5 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytathatja a munkáját.
A kutatócsoportok közül a legtöbbet - hármat-hármat - az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fogadja be. A Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem két-két kutatónak, az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Egyetem pedig egy-egy kiváló fiatal tudósnak teszi lehetővé az önálló kutatócsoport megalakítását a program keretében.
Valkó Orsolya ökológus arra keresi a választ, hogy miként lehetséges az ökoszisztémák fajgazdagságának és rezilienciájának fenntartása a magbank, magterjedés és megtelepedési dinamika új értelmezésével.
A Debreceni Egyetemen alakuló kutatócsoportja célja, hogy a magok ökológiai rendszerekben betöltött szerepének megismerésével megoldásokat találjanak a gyepi ökoszisztémák biodiverzitásának és működésének hosszú távú fenntartására. A gyepek a Föld szárazföldi területeinek közel 40 százalékát borító, kiemelten fajgazdag és változatos közösségek, amelyekhez mintegy 250 millió ember mindennapi élete és megélhetése kötődik.
A rendkívül dinamikus gyepi növényközösségekben a magok egyszerre biztosítják a fajok terjedését, megtelepedését és hosszú távú fennmaradását.
Vizsgálatsorozatukban az európai uniós szinten is kiemelt jelentőségű magyarországi gyeptípusokban vizsgálják a magbank, magterjedés és megtelepedési folyamatok közösségszerveződésben betöltött szerepét. Eredményeik alapján kidolgoznak egy magalapú természetvédelmi stratégiát, amely a természetes élőhelyek biodiverzitásának fenntartását és a degradált élőhelyek rekonstrukciójának hatékonyságát egyaránt növeli.
A 16 nyertes közül 12 férfi és 4 nő. Külföldről 3-an tértek haza, 13-an pedig úgy döntöttek, hogy továbbra is Magyarországon folytatják kutatói pályájukat.
Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A fő cél a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása volt, valamint az, hogy a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportoknak biztosítson forrást. A program tehát a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)