Kósa Lajos Trianonról és az autonómiáról: nem szabad feladnunk a harcot!
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.06.04. 19:08 | Frissítve: 2013.06.05. 10:49
Debrecen - A magyar nemzet az egységét az Európai Unióban tudja kivívni - hangoztatta beszédében Debrecen polgármestere.
93 éve, 1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a Versailles melletti Trianon kastély folyosóján az első világháborút lezáró békeszerződést. A történelmi Magyarország területének kétharmadát, lakosságának felét elcsatolták a győztes hatalmak. A trianoni emléknapot 2010-ben a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította az országgyűlés.
A trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak kedden Debrecenben, a Bem téri Magyar fájdalom című szobránál.
Kósa Lajos polgármester beszédében úgy fogalmazott, a trianoni békeszerződés Magyarországot sújtotta leginkább, s egy olyan állam jött létre, mely mindenhol önmagával volt határos. A polgármester kiemelte, hogy a békeszerződés kérészéletűnek bizonyult, hiszen a nemzetszocialista diktatúráknak Trianon volt a szülőhelye. Az csak később derült ki, hogy ilyen feltételekkel Európában nem lesz béke. „Európa nagyon nagy árat fizetett azért, amit Trianonban a győztes hatalmak diktáltak, hiszen tudjuk, hogy a második világégés bizony ott született” – hallhattuk Kósa Lajost.
A polgármester hangsúlyozta, akkor Magyarország egyedül volt, s az országnak nem volt olyan vezetése, mely meg tudta volna védeni. Kósa Lajos szerint a magyar nemzet életerősségének bizonyítéka, hogy „az utolsó teljes békeév, 1938 úgy köszöntött Magyarországra, hogy területének kétharmada elvesztése után felzárkózott a legfejlettebb európai országok közvetlen sorába, azok mögé. 18 év alatt Magyarország csodát tett.”
Kósa Lajos úgy véli, sokan vonnak párhuzamot Trianon és a mai világ között, de szerinte ez téves felfogás. Trianonban senki nem fogta Magyarország pártját, most viszont az ország tagja az Európai Uniónak. Magyarország az Unión belül tudja megvalósítani azt, ami Trianon óta nemzeti törekvése és álma; hogy a magyar nemzetet újraegyesítse”
A polgármester kiemelte, hogy ennek érdekében nagy lépést tett az ország a 2010-es választások után, hiszen megszületett a kettős állampolgárság intézménye. Kósa Lajos elmondta, eddig 450 ezren kérték az egyszerűsített magyar állampolgárságot, kiemelve azt is, hogy két kivételével az összes szomszédos országgal sikerült megállapodni a kettős állampolgárságról.
„Még várat magára, hogy a Kárpát-medencében bárhol is elismert legyen az autonómia intézménye, mint ahogy Európa számos helyén különböző szintű autonómiák léteznek, anélkül, hogy az adott nemzet egységét szétfeszítenék. Ez a gondolat itt még nem érett meg, de nem szabad feladnunk a harcot. A cél az, hogy a magyar nemzet olyan egységes legyen, ami nem irányul semmilyen szomszédunk ellen, de értünk van, mert összetartozik nyelvében, kultúrájában, történelmében, hitében, s ezt mindenki el kell, hogy ismerje” – hangsúlyozta Kósa Lajos.
A polgármester szerint a magyar nemzet az egységét az Európai Unióban tudja kivívni magának, ezért támogatja az ország vezetése Szerbia belépési törekvéseit, valamint az ukrán nemzet és az EU közeledését.
„Ha valaki időnként elbizonytalanodik azon, hogy Magyarország jó szövetségben van-e, nem támadnak-e minket túlságosan nagy vehemenciában az Unión belül, sose a ma vagy a holnap lebegjen a szeme előtt, ez el fog múlni. Cohn-Benditek jöttek-mentek, ilyen típusú alakok hemzsegnek a történelem szemétdombján. Ne ezeket nézzük, hanem azokat a nemzeti érdekeinket, melyek magvalósításának a legjobb kerete az Európai Unió” – jelentette ki a városvezető.
A polgármester beszéde után a városi és a megyei önkormányzat, civil és politikai, valamint rendvédelmi szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit Émile Guillaume Magyar fájdalom című szobránál. Az ünnepi megemlékezést a Pergő Hagyományőrző Műhely műsora zárta.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)