Interjú Balatonyi Lászlóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.09.14. 15:10 | Frissítve: 2019.09.23. 15:41
A feladatot a projekt partnerek elvégezték, a terv elkészült, hivatalos jóváhagyásra vár. A projekt eredményeként elmélyültek a szakemberek közötti szakmai kapcsolatok, mely fontos lehet havária helyzetek idején ugyanúgy, mint a mindennapi közös munka során.
Interjúsorozatunk a JOINTISZA projektben közreműködő szakértők véleményét mutatja be. Balatonyi László, az OVF osztályvezetője, a Duna Stratégia PA5 prioritási területének vezetője.
1. Mennyiben kapcsolódik a projekt az Európai Unió Duna Régió Stratégiája (EUSDR) PA5 prioritási területéhez?
A Duna Régió Stratégia (a továbbiakban: DRS) négy pillérre és 11 prioritási területre (angolul: Priority Area ) bontja az egyes szakterületek. Az egyes prioritás területek a kitűzött céljaik elérése érdekében külön cselekvési (intézkedési) tervvel rendelkeznek, amelyek végrehajtásáért és a Duna vízgyűjtőjén található országok közötti szakterületi koordinációért a prioritás területi koordinátorok a felelősek. A „környezeti kockázatok kezelése – PA5” prioritás terület (a továbbiakban: Prioritás Terület) Magyarország és Románia, azaz két tiszai ország vezetésével működik.
A prioritás terület kiemelt feladati közé tartozik az egyes tagországok által elfogadott Vízgyűjtő- Gazdálkodási Tervben és Árvízvédelmi Kockázat Kezelési Tervben nevesített és egyeztetett intézkedések összehangolása, , ezzel csökkentve az árvízi kockázatot és javítva a vizeink minőségét. Mint ismeretes a JoinTisza projekt célja az egyes tagországok által (és az EU által is) legutóbb elfogadott Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekben és az Árvízi Kockázat Kezelési tervben nevesített kockázat csökkentő (szerkezeti és nem szerkezeti) intézkedések szoros összehangolása a Tisza folyó mintegy 157 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területén a vizek állapotának javításával. A 2002-es évet megelőzően levonult árhullámok hatására számos fejlesztés indult meg a Tisza- völgyben. Figyelembe véve, hogy közel 1 millió ember él jelenleg is a Tisza-völgyben árvízzel veszélyeztetet területen, a magyar vízgazdálkodás és Magyarország számára kiemelt jelentőségű lett az egész Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának a növelése. Tekintettel, arra hogy a vízgyűjtő országhatárral osztott, ezért különösen fontos a nemzetek közötti koordináció az egyes tagországok között, amelyben a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) mellett vezető szerepet tölt be a DRS.
A PA5 prioritási terület célkitűzései között megjelenik az országhatárokon átívelő közös védekezés az árvizek ellen a Duna és mellékfolyói vízgyűjtőjén, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelmi tervezés és egyeztetett intézkedések összehangolása. Jelen projekt keretében mindkét cél megjelenik, azok kapcsolódnak a teljes Tisza vízgyűjtő szintjén a PA 5 prioritási területhez. A PA5 célkitűzéseihez való illeszkedés legjobb bizonyítéka, hogy a projekt benyújtása előtt szakmai támogató dokumentumot (Letter of Reccomendation) kapott a környezeti kockázatok kezelési prioritásterülettől, ami egyértelműen bizonyítja, hogy illeszkedik a prioritás terület kitűzött céljaihoz.
2. A Tisza árvízi kockázatkezeléséhez mennyiben járul hozzá a JOINTISZA Projekt?
A különféle kockázatkezelési intézkedések meghatározása esetében fontos és minimális követelmény, hogy legalább az egyes országokon belül összhangban legyenek az árvízi kockázatok kezelése érdekében megfogalmazott intézkedések a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint megvalósuló környezeti célkitűzésekkel és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel. Magyarország Országos Kockázat Kezelési Tervében több, mint 400 különböző intézkedés került megfogalmazásra, az abban szereplő szerkezeti intézkedések összesen 17 különböző módon valósulhatnak meg az árvízi kockázat csökkentése érdekében.
Különösen fontos, hogy a tagországok saját eredményeiket a többi Tisza országgal összehasonlítva lássák, esetleg egy közös módszertan alapján egy projekt keretein belül újra modellezzék, hiszen az eredmények ekkor lesznek leginkább a valós helyzetnek leginkább megfeleltethetőek, főként ezen módszertani összehangolásokkal foglalkozik a JOINTISZA projekt
A projekt ezúttal nagyobb hangsúlyt helyezett a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során az Árvízi Kockázatkezelési Tervezéssel való összhang megteremtésére. A Tisza és a hozzá kapcsolódó mellékfolyók esetében olyan árvízi kockázat csökkentő intézkedések kerültek betervezésre, melyek a vizes élőhelyek állapotának javulásához is hozzájárulnak, ezzel megteremtve a VKI-ÁKK intézkedések összhangját. Emellett a folyó mentén valamennyi ország bekapcsolódott a tervezési munkába, hogy a vízgazdálkodási és az árvízvédelmi problémák kezelésére olyan intézkedéseket találjanak, melyek a társadalmi, gazdasági és a különösen fontos természetvédelmi szempontokat egyaránt mérlegelik.
3. A projekten belül megvalósult - román-magyar együttműködésben – a Krasznára vonatkozó töltésszakadási szimuláció, mint mintaterületi projektelem. Milyen jelentőséggel bír ez a közös tevékenység?
A projekten belül magyar-román relációban megvalósult töltésszakadási szimuláció, alapvetően segíti, kiegészíti a Kraszna menti operatív árvízvédekezés felkészülésének lehetőségeit, felkészülve egy esetleges román területen várható töltésszakadás következményeire. A szimuláció elkészítésének gyakorlati haszna mellett - román területen lévő védművek és lokalizációs művek állapota, működése - a két ország árvizek elleni közös együttműködési lehetőségeit is javítja. Az eredmények továbbá beépíthetőek a 2.58. számú Szamos-Krasznaközi ártéri öblözet lokalizációs tervcsomag anyagába.