Hol a helyük a hajléktalanoknak?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.10.05. 10:17 | Frissítve: 2013.10.05. 20:01
Debrecen – Kell-e kitiltani a földönfutókat a megyeszékhely bizonyos részeiről? Betartható-e az új törvény? – ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott pénteken a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsora.
A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Parlament a napokban fogadta el a szabálysértési törvény módosítását, amelynek értelmében az önkormányzatok újra tilalmi zónákat jelölhetnek ki a hajléktalanok számára. Ez azt jelenti, hogy megtilthatják a hajléktalanoknak, hogy életvitelszerűen éljenek a közterületek egyes részein.
- Debrecenben a becslések szerint a téli időszakban ötszáz–hatszáz hajléktalan van, nyáron ennél kevesebb. Közülük mintegy kétszázan éjszakáznak a hajléktalanszállókban, a többiek pedig kamrákban, kunyhókban, sátrakban húzzák meg magukat – ismertette a döntés kapcsán Figeczky Tamás, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztőközpontjának vezetője a tévéműsorban. A szakember szerint a cívisvárosban nem jellemző, hogy életvitelszerűen tartózkodnak közterületen az érintettek.
A szabálysértési törvény szerint az önkormányzatok „csak” dönthetnek a tilalmi zónák kijelöléséről, s ezt a gyakorlatban várhatóan Budapest frekventált területeire fogják elrendelni – vélekedett Figeczky Tamás, aki úgy látja: Debrecen más helyzetben van, mint a főváros, az azonban biztos, hogyha Debrecenben is ki kell jelölni tilalmi zónát, akkor az önkormányzat erről előzetesen egyeztetni fog az ellátószervezetekkel. Elmondta azt is, hogy a törvény olyan szankciókkal ruházza fel a hatóságokat az ellenszegülőkkel szemben, mint például a figyelmeztetés, az elzárás és a közmunka.
- A hajléktalanok utcai tartózkodása akkor korlátozható, ha az adott önkormányzat rendelkezik elegendő nappali és éjszakai férőhellyel is – hallhattuk a központvezetőtől. Ő azt tapasztalja, hogy Debrecen részéről létezik az a törekvés, hogy kellő nappali ellátói kapacitás legyen (most például négy szervezet működtet nappali melegedőt a városban), s létezik a szándék arra is, hogy több legyen az éjszakai férőhely. Amíg azonban nincsen kellő befogadóképesség, addig a törvényt sehol az országban nem lehet betartani.
Szükség van mindemellett speciális férőhelyekre is (amelyek akár házaspároknak sőt háziállatoknak nyújtanak szállást), s mindezeken túl az egészségügyi ellátásra is gondot kell fordítani. Az egyre zordabb időjárással kapcsolatban a szakember arról is tájékoztatott, hogy Debrecenben négy utcai ellátó szolgálat is segíti a hajléktalanokat, s például az ökumenikus segélyszervezet nappali melegedője hétvégeken is nyitva van, és mindennap minden érintett kaphat reggelit, meleg folyadékot.
- A jogvédő szervezeteknek az a dolguk, hogy tiltakozzanak – reagált a műsorban Figeczky Tamás egyes jogvédők észrevételeire, amelyeket a törvény nyomán fogalmaztak meg. – Az azonban nem tekinthető alapvető emberi jognak, hogy valaki, élve az állampolgári jogaival, mínusz húsz fokban feküdjön a járdán vagy kapualjban. Azt az embert, aki öngyilkossági szándékkal le akar ugrani a hídról, leszedi a tűzoltóság, mivel meg akarja menteni az életét. Aki mínusz húsz fokban az utcán fekszik, ugyancsak legalább annyira életveszélyben van, és ezt nem emberjogi kérdésként kellene felfogni – hangsúlyozta a központvezető.
A beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető itt:
Dehir - Esti Közelkép 2013-10-04
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)