Ha legközelebb is nyer, öt évre lesz polgármester Kósa
Szerző: MTI/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.05.12. 07:30 | Frissítve: 2011.05.12. 07:30
Debrecen – A kormány tervei szerint 2014-től négy helyett öt évre választanánk polgármestert és önkormányzati képviselőket. Kósa Lajosnak viszont választania kell, parlamenti képviselő lesz vagy polgármester.
Várhatóan októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat; már elkészült a vitaanyag, és megkezdődtek az egyeztetések az új szabályozásról - mondta Tállai András önkormányzati államtitkár. Az államtitkár elmondta: a 44 oldalas munkaanyagot már elküldték a kormánypárti frakcióknak, a témában érintett hét érdekszövetségnek és a fővárosnak. A jövőben tárgyalnak erről az ellenzéki frakciókkal is - tette hozzá.
Kósa Lajosnak döntenie kell
Az anyagban Tállai András közlése szerint a többi között az szerepel, hogy 2014 után négy évről öt évre nő az önkormányzati ciklus hossza. Azaz négy helyett öt évre választanánk polgármestert és önkormányzati képviselőket. A tervek szerint nem lehet majd valaki egyben polgármester és parlamenti képviselő, azaz többek között Kósa Lajosnak is döntenie kell majd 2014 tavaszán, hogy elindul-e a parlamenti mandátumért, mert ha igen, és nyer, akkor a polgármesteri tisztségért 2014 őszén már nem méretheti meg magát. Ez a megkötés egyébként nem újkeletű, amikor először jelentek meg az ezzel kapcsolatos elképzelések, a Dehir.hu három megyei polgármester-honatyát kérdezett meg. Kiss Attila, Szólláth Tibor és Tiba István reagálását itt olvashatják.
Eladósodtak az önkormányzatok – nagyobb szigor várható
Az önkormányzati törvény ezek mellett bevezeti a törvényességi felügyeletet, ezzel erősödik az ellenőrzés, és szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt és kötelezettségvállalást. Az intézkedésekre azért van szükség, mert az elmúlt 20 évben az önkormányzatoknál strukturális, működési és gazdasági problémák jelentkeztek; az egész rendszer elaprózódott, ez nehezíti a feladatok és a szolgáltatások megszervezését. Ráadásul az önkormányzatok nagyon eladósodtak, túl sok feladatuk van, amelyek egy része állami lenne. (Azt még nem tudni, milyen feladatokat és forrásokat venne el a kormány az önkormányzatoktól, mindenesetre az iskolák államosítását Kósa Lajos többször ellenezte.)
Az új törvény elfogadása után közigazgatási egység lesz majd a megye, amelybe beletartoznak a járások (a járási székhellyel együtt) és az önkormányzatok, illetve a feladatok ellátására létrejövő önkormányzati társulások.
A jövőben a személyi jövedelemadó rendszerétől függetleníteni kell az önkormányzati rendszert; nem forráselosztást, hanem feladatfinanszírozást kell megvalósítani. Ezért újraszabályozzák a helyi adókat, növelnék a mértéküket, de ezeket a jövőben is az önkormányzatok szednék be. A koncepció szerint lehetőséget adnának az önkormányzatoknak arra is, hogy új adókat szedhessenek be – mondta Tállai András. A továbbiakban azoknak a településeknek, amelyek sok iparűzési adót szednek be, hozzá kell járulniuk a területfejlesztéshez és a működési költségekhez.
Tállai András szerint az állami támogatás felhasználása jóval szigorúbb lesz, ezért például a segélyeket ezentúl nem az önkormányzatoktól, hanem az államkincstártól kapják a rászorulók, de a tervek között szerepel az is, hogy az önkormányzati tisztségviselők is közvetlenül kapnák a díjazásukat.
Az egészen kis településeken nem lehet majd főállású a polgármester
A tervek szerint nem lehet főállású polgármester a nagyon alacsony lélekszámú, 500 fő alatti településeken. Hajdú-Bihar megyében mindössze hat ilyen település van (Vekerd, Told, Folyás, Bojt, Bihardancsháza és Bedő), bár az is igaz, hogy több olyan község van, ahol alig élnek többen 500-nál, így ha azokon a településeken fogy majd a népesség, ők is lemondhatnak a főállású polgármesterről. Ráadásul az Origo és az Index a birtokába jutott 44 oldalas tervezetből azt olvasta ki, hogy nem 500, hanem 1000 fő lesz ez a határ (a 82 megyei település közül 20-ban élnek ezer főnél kevesebben). Sőt, azt is írják, hogy a koncepció szerint bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak (a megyei települések közel fele ilyen).
Egyébként Hajdú-Bihar megyében már így is van 11 olyan település, ahol nem főállásban, hanem társadalmi megbízatásban látja el a feladatát a polgármester – erre ugyanis lehetőséget adnak a törvények. Az 500 fő alatti lélekszámú települések közül egyedül Folyáson van főállású polgármester.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)