Az ismeretlen Debrecen: gyilkos merénylet színtere volt Debrecen egyik ikonikus épülete – fotókkal
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2019.04.27. 11:00 | Frissítve: 2019.04.27. 11:19
Debrecen – A Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán álló palota több mint száz év alatt sok mindent átélt.
Mi, debreceniek nap mint nap elsétálunk, elsietünk, elrobogunk sok olyan épület előtt, amiről alig, vagy csak nagyon keveset tudunk. És a nagy sietségben többnyire fel sem emeljük a fejünket, hogy megnézzük, mennyi szépség rejtőzködik a magasban. Az értékes épületek számtalan emberi sorsról tudnak mesélni, ha elkezdjük „faggatni őket”…
A valamikori Deák Ferenc és Werbőczy utcák sarkán 1911. szeptember 8-án indult el a háromemeletes, eklektikus stílusú székház építése. A tervpályázatot Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly fővárosi építészek nyerték meg, így az ő tervei szerint indult el a munka, amely 1912 decemberéig tartott. Az építkezés fővállalkozói helybéliek voltak – Fejér Lajos és Ritter Ignác.
Az épületet több szoborkompozíció is díszíti – ezek Betlen Gyula és Englert Róbert munkái. A palota leglátványosabb ékessége a kupoláján felállított szoborcsoport: a glóbuszt tartó, kecses nőalakok, akik távolról labdázó leányoknak tűnnek. A Betlen Gyula által készített kompozíció a Basahalmáról is látható. Az épületegyüttes körerkélyén a kereskedelmet jelképező nő, valamint az ipart szimbolizáló férfialak látható.
A bronz szoborcsoportot megalkotó Betlen Gyula 1879. május 8-án született Budapesten, és az Iparművészeti Iskolában elvégzett tanulmányai után Párizsban képezte magát tovább. 1904-től haláláig a fővárosban élt és dolgozott, miközben hosszú ideig rajztanár volt a fővárosi iparrajziskolában. A két világháború között leginkább emlékműveket készített, de éremművészként is ismert volt a 84 esztendőt megélt alkotó. Betlen Gyula legismertebb, díjnyertes alkotása egy Nyíregyházán, szintén 1912-ben felállított Kossuth-szobor.
Az impozáns épület, átadása után két esztendővel nagy vihart kavart, szörnyű merénylettel került be a hírekbe.
Bomba robbant az épületben, mely a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyének is otthont adott. A merénylet az első püspök, Miklóssy István ellen irányult.
1914. február 23-án, reggel csomag érkezett a görögkatolikus püspök rezidenciájára, a Kereskedelmi és Iparkamara épületének 1. emeleti püspöki szobájába. A küldemény a leírás alapján ajándéktárgyakat tartalmazott 1300 korona értékben.
A püspöknek – mint utóbb kiderült – hihetetlen szerencséje volt, mert miután átvette a csomagot, távozott a szobából egy telefonhívás miatt. Előtte azonban kérte, bontsák fel számára azt. A szobában tartózkodó Jackovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és Csatth Sándor egyházmegyei ügyész ezt meg is tette. A felbontás közben óriási robbanás következett be, Slepkovszky és Jackovics azonnal életét vesztette, testüket gyakorlatilag széttépte a csomagban rejtőzködő bomba, Csatth Sándor a kórházba szállítást követően életét vesztette, a püspök sértetlen maradt.
A merényletet követő nyomozás tőlünk keletre kereste az értelmi szerzőt, hiszen a románok nem nézték jó szemmel a magyar görögkatolikus püspökséget, de nem tartottak elképzelhetetlennek orosz érdekeltséget sem.
Már néhány nappal az eset után a rendőrség látókörébe kerültek ketten, akik gyanúsíthatók voltak a bűncselekménnyel, egyikük egy Catarau, a másikuk pedig a Patyomkin orosz hadihajóról megszökött Kirilov nevű matróz. Nemzetközi körözőlevelet is közzétettek, 30 ezer koronát ígérve a nyomravezetőnek. A kutatás azonban a bukaresti rendőrség jóvoltából nem haladt, a világháború kitörése pedig végképp szertefoszlatta a reményt, hogy a tettesek valaha kézre kerülnek.
1916. augusztus 27-én Románia belépett a háborúba és hadat üzent a Monarchiának – így aztán az addig sem igazán működő együttműködés értelemszerűen megszakadt.
Ám a merénylet vélt tettesének tartott Catarau jóval később, a halála előtt, 1937 májusában egy bukaresti lapnak küldött levelében beismerte a merényletet.
A sokat látott épületet később államosították, ma a Cívis Ház Zrt. is itt működik. A glóbuszt tartó hölgyek pedig tovább őrzik Debrecen egyik patinás épületét…
(Forrás: gorogkatolikus.hu, kozterkep.hu, Papp József helytörténész)
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)