EHF-kupagyőzelem, munkássztrájk – 2015 nevezetes évfordulói Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.01.11. 10:10 | Frissítve: 2015.01.12. 12:03
Debrecen – Az új esztendő legfontosabb jubileuma a Szent Anna Plébánia alapításának 300. évfordulója. Múltidézés, régi fotókkal.
Immár 300 éve, hogy gróf Csáky Imre, váradi püspök megalapította a Szent Anna Plébániát Debrecenben. Mivel a szabad királyi városi jogok megszilárdításának feltétele a vallásszabadság helyreállítása volt, a váradi püspök elérte, hogy a város ismét telket adjon katolikus templom építésére. A középkorban a reformációig, illetve a török időkig még jelen volt a katolikus élet a városban és a környékén: akkor több mint harminc katolikus templom és monostor állt Debrecen mai területén.
Ezek közül többet szerzetesközösségek tartottak fenn. A reformáció idején azonban Debrecen is ehhez a hithez csatlakozott, és emiatt 168 évig nem volt katolikus templom a városban. A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából Bosák Nándor, debreceni–nyíregyházi püspök emlékévvé nyilvánította 2015-öt. Ennek részeként egyházzenei hangversenysorozat, képzőművészeti kiállítás, könyvbemutató, valamint katolikus filmhét is lesz a cívisvárosban.
A Debrecen jelképének számító Hotel Aranybika gyökerei 1699-ig nyúlnak vissza: a Bika-család akkor nyitotta meg a négyszobás fogadóját, aminek ivója is volt. Utódját – Steindl Imre tervei alapján – 1882-ben építették meg, majd 1913 áprilisában azt is elkezdték lebontani. Tóth Árpád a Debreczeni Nagy Újságban így írt: „A Bika épületéért nem kár, a régimódi fogadó helyett világvárosi palotát kap. Mindössze egy művészettörténeti emlék köti a várost az Aranybikához. Nevezetesen a díszterem gyönyörű freskói, amiket a híres Mirkovszky mester festett. A városban és a Csokonai Körben felvetődött az az idea, hogy meg kell menteni a nevezetes falfestményeket.”
A freskókról Zoltai Lajos készített kópiákat, a felvételek pedig a Déri Múzeum gyűjteményébe kerültek – olvasható Vitéz Ferenc helytörténeti dolgozatában. A ma ismert szállodaépületet Hajós Alfréd és Villányi János tervezte 1912-ben. Az új hotel 1913–14-ben fel is épült, ám a 160 szobás, első osztályú szállodát majd csak 1915. szeptember 4-én adták át. Ma a – magántulajdonban lévő – létesítménynek Superior és Classic épületszárnyai vannak, s ezekben egyebek mellett 179 kétágyas szoba, 10 stúdió, 12 apartman és négy lakosztály áll a vendégek rendelkezésére.
2015 első félévének krónikáját egy 610 évvel ezelőtti esemény is gazdagítja: 1405. április 2-án Zsigmond király engedélyezte Debrecennek, hogy kőfal vegye körül a várost. Immár 210 éve annak is, hogy 1805. január 28-án elhunyt Csokonai Vitéz Mihály költő, drámaíró, műfordító. Húsz évvel később, 1825. február 2-án pedig Böszörményi Pál, Debrecen főjegyzője, főbírája , közíró távozott az élők sorából. A Méliusz-könyvtár évfordulós összeállításából ugyanakkor az is megtudható, hogy 155 éve, 1860. január 4-én született Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, a debreceni bábaképző intézet, a gyermekmenhely igazgatója, az egyetem tanára, rektora.
Ugyancsak 155 éve, január 11-én utasította el a protestáns pátenst Debrecen egyházkerületi közgyűlése. És egy jeles nap a színművészet világából: 130 éve, 1885. január 24-én megszületett Thuróczy Gyula színész, debreceni rendező. A kronológia kitér arra is, hogy Debrecenben 110 éve, 1905. május 2-án általános munkássztrájk tört ki, május 15-én megjelent a Debreczeni Reggeli Újság című, politikai napilap első száma, május 25-én pedig Löfkovits Artur magángyűjteményének felajánlása eredményeként megnyílt a városi múzeum. Öt évvel később, 1910. május 22-én átadták a Szent Anna utcai (Attila téri) görög katolikus templomot, amit Firczák Gyula püspök szentelt fel.
Tovább szemezgetve az évfordulós gyűjteményt, megtudhatjuk például, hogy 1935. január 3-án elhunyt Rex Sándor, és szintén 80 éve halt meg (1935. április 27-én) Löfkovits Arthur debreceni ékszerész, műgyűjtő. Öt évvel később Ady Lajos irodalomtörténész, pedagógiai író is távozott; Ady Endre bátyja Debrecen tankerületi főigazgatója is volt, 1927-től pedig az Ady Társaság elnöke. 1945. április 7-én a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány befejezte a működését, s ugyancsak 70 éve történt az is, hogy április 10-én megjelent a Magyarok című folyóirat, ami a háború után az első volt az országban.
Ki gondolná, hogy Hajdú–Bihar megye még csak 65 éves? Pedig 1950. március 16-án hozták létre Bihar és Hajdú megyék összevonásával. Ugyanabban az évben, június 10-én Kodály Zoltán is tiszteletét tette a cívisvárosban: akkor avatták fel a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot, s a publikum a mester daljátékát, a „Székelyfonót”-t tekinthette meg. 1955. június 19-én elhunyt Gáborjáni Szabó Kálmán grafikus, festőművész, majd 1980. február 10-én egy másik híresség is örökre itt hagyott minket: Soó Rezső akadémikus, az egyetem növénytani tanszékének professzora.
Nevezetes alkalom a közelmúltban is történt, s ezek közül jöjjön végül két fényes sportsiker az első félév eseménynaptárából: 20 éve, 1995. május 7-én a DVSC–Symphonia női kézilabdacsapata nyerte meg az EHF-kupát, május 14-én pedig Csősz Imre cselgáncsozó (Debreceni Dózsa) Európa-bajnoki címet szerzett abszolút kategóriában.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)