Debrecen ura, Török Bálint nyomában: az élet a Miklóskapuban – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.02.15. 08:16 | Frissítve: 2016.02.16. 09:00
Debrecen – A mirai Szent Miklós előtt tisztelgő városrész Debrecen legkisebb övezete. Mégis most olyan óriási változáson esett át, amely az egész cívisváros életére is hatással van és lesz.
Az Erzsébet, a Miklós és a Szalkai utcák által is érintett, parányi városrész máskor is bekerült már a történelem legfényesebb fejezeteibe. E hely közelében vezetett ugyanis a Debrecent körülvevő sáncon és palánkon a Miklós „úttzai” kapu, ahol 1849. január 7-én Kossuth Lajos érkezett meg a városba. Ezt a jeles eseményt az őr örökítette a hivatali naplóban, s emléktábla is hirdeti a Külsővásártér felőli sarkon, akárcsak a kapu korabeli elhelyezkedését.
A Belváros, a Tizenháromváros és az Ispotály nevű városrészek között megbúvó Miklóskapuban tett előző látogatásunk idején (2014 áprilisában) még csak tervezték a tehermentesítő út itteni szakaszának megépítését. Azóta nem csak lebontották a nyomvonalra eső házakat, de maga a „sztráda” is a közlekedésnek és a belváros kikerülésének szolgálatába állt. A február első hetén megejtett, újabb sétánk során még nem jellemezte nagy forgalom az utat, és az odairányítandó autóbuszok se jártak, megvannak viszont a megállótáblák és a várópavilonok is.
Rendezték az Erzsébet utca és a tehermentesítő út kereszteződését is, ahol immár kamerák figyelik az élet eseményeit. A MÁV rendelőintézete elől ugyanakkor elvitték a „Térdeplő leányka” szobrot, míg például a munkaügyi központ Erzsébet utcai, régi épületegyüttesében a táblák szerint már egyebek mellett a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal működik. Eladó vagy kiadó lett mindemellett a környék kultikus kiskocsmája, aminek továbbra is beépítetlen egy nagy telek a szomszédságában.
A Szív utca egyébként 1948-ig a Nagyvárad nevet viselte. Sokak szívében cseng kedvesen az Erzsébet utca névadója: Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, magyar királyné is, aki az 52 magyarországi látogatása során Debrecenben is járt. Ferenc József császár felesége nálunk is nagyon népszerű volt (és ma is az), aki nemcsak a legendás szépségének köszönhette ezt, hanem annak is, hogy fontosnak tartotta a magyarság ügyét.
Rajta kívül Török Bálintnak, Debrecen örök birtokosának (1500–1551?) is tragikus sors jutott , aki előtt szintén utca tiszteleg a Miklóskapuban. (Alakját és idegenbe hurcolását az Egri csillagok című, nagyszerű magyar film is megörökítette.) A városrésznek mindezeken túl a Boldogfalva utca is fontos része, hiszen a Debrecent valaha alkotó négy falu egyikének emlékét őrzi. Az itteni óvodát mára hangszigetelő (nem túl szép) kerítés határolja az elkerülő út felől.
A mellette fekvő pavilon hasznosítatlanul omladozik, ám például az Iskola utca névadó épületét és ingatlanát nagyon szépen rendbe tetette a tulajdonosa. Az óvárosi hangulat kedvelőinek a közelgő tavasz során is érdemes lesz barangolniuk ezen a környéken, hiszen a zöldülő lombok alatt megannyi különleges domborművet, rácsozatot és ámulatba ejtő díszítőelemeket is felfedezhetnek a kanyargós kis utcák megmaradt különleges épületein.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)