Debrecen felett az élet – óriásmikroszkóp az őstölgyesben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.16. 08:03 | Frissítve: 2012.01.16. 17:07
Debrecen – A nemzetközi elismerései és főépületének méretei alapján is méltán nevezhető a tudomány fellegvárának a Klinika Elméleti Tömbje – panorámatúra-sorozatunkban ezúttal ennek az épületnek a tetejére kalandoztunk.
A kívülről nézve nem igazán szép betonmonstrum már messziről is ugyanúgy kimagasodik a környezetéből, akárcsak közeli társai, a konzervatórium és a volt Kohász Üdülő épületei. A mikroszkópra emlékeztető alakú toronyház jellegzetessége a magas, hosszú betonhídja is, ami alatt süllyesztett parkoló fekszik. Ez a megoldása ráadásul kísértetiesen hasonlít a város egy korábbi épületegyüttesének, a 2003-ban lebontott Kölcsey művelődési központnak az elemeire. És nem véletlenül!
A két objektumot ugyanis egyaránt Mikolás Tibor tervezte. A többek között Széchenyi-díjas és kétszeres Ybl-díjas szakember eme konstrukcióját 1968-ban kezdték el építeni, melynek eredményeként 1973 óta szolgálja az orvosképzést. A 9+2 emeletes toronyházban ma egyebek mellett a Klinikai Kutató Központ, a neuropatológiai laboratórium, a Molekuláris Medicina Kutató Központ és a Bioinkubátor Központ működik.
Itt találhatók a biofarmácia- és a gyógyszer-hatástani tanszékek, valamint a Klinikai Biológiai és Molekuláris Patológiai Intézet is. Ugyanakkor előadótermek, könyvesbolt, megannyi ülőhely, automaták és büfé szolgálják a betérőket. A földszinti folyosón komplett, számítógépes tanulóhelyek is vannak, melyek asztalain nagyon praktikus eszközök segítik a diákokat: súlyos tankönyveik, albumaik külön állványokra fektethetők. Az előcsarnokban képzőművészeti tárlatokat is rendszeresen tartanak, és itt vehető szemügyre Pólya József festőművész (1923-1994) mozaikfala.
A felsőbb szintekre két lift szállítja az egyetemi polgárokat. Mi a kilencedik emeletről tekinthettünk körbe. Mondanunk sem kell, a panoráma annyira lenyűgöző (leginkább a nagyerdei környezetnek és a patinás épületeknek köszönhetően), hogy az ember ösztönös ámulatba esik a hatásukra! Hogy mást ne mondjunk, itt van mindjárt a klinikatelep, amely előtt Tisza István szobra és a Professzorok című kompozíció fogadja a látogatókat, akkor is, ha például a – fentről is szintén megcsodálható - szabadtéri színpad felől érkeznek.
A város törvényhatósági bizottsága 1906-ban bízta meg Kenézy Gyula bábaképezdei igazgató főorvost a tudományegyetem létrehozására szervezett előkészítő bizottság irányításával. 1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett az egyetem és az oktatási célú közkórház létrehozásáról. Az orvosi kar 1921. november 4-én nyílt meg a Nagyerdő szívében, az első klinikákat pedig 1923 és ’27 között adták át.
1951-ben az orvostudományi kar önálló egyetem lett. A folyamatosan bővülő, fejlődő DOTE 49 év elteltével került vissza a Debreceni Egyetemhez, s lett annak Orvos-és Egészségtudományi Centruma. Égiszébe tartozik az általános orvostudományi, az egészségügyi főiskolai kar, a fogorvos- és a gyógyszerész-tudományi intézetek, továbbá a Népegészségügyi Iskola is. Ma csaknem 2000 klinikai ágyon látja el a betegeket, s a több mint 4000 munkatárs évente 100 ezer fekvőbeteget gyógyít. A járóbeteg-szakorvosi ellátás keretében másfélmilliós a „szakrendelési megjelenés”.
A Debreceni Egyetem 80 éve átadott főépülete mellett magasodik a református templom kilátós harangtornya, átellenben pedig – ennyire szabadon sehonnan se láthatóan - az idén 100 éves víztorony. A Fried és Adorján koncepciója alapján megvalósított, 40 méter magas létesítmény az itteni vízellátást szolgálja: 1000 köbméternyi vizet tárol. Vasbetonból épült, a felső kupolája pedig eredetileg vörösréz-burkolatú. Körfolyosóiról páratlan kilátás nyílik az egész környékre. Például a fürdőre, azon belül a – télen is vízzel teli - versenymedencére, a tölgyes parkokra és a kevésbé megkapó öltözőépületre. Ez utóbbiban mozi, fodrászat, tetőnapozó és presszó is működött.
A strand elődje - Simonyi Óbester kezdeményezésére - 1822-ben készült el, Povolny Ferenc tervei alapján, miután két évvel korábban gyógyvizet találtak. Döntő változást 1929-33 hozott, amikor is - Pávai Vajna Ferenc iránymutatása szerint - a Sámsoni útnál forrásvíz- és földgázlelőhelyre találtak. A napi 2000 m3-es vízbázisra alapozva, 1932- ben fejlesztették tovább a strandot (kivitelező: a Tóth és Sebestyén Rt.), és megépítették a fedett uszodát.
A 4,5 holdon elterült komplexum – 65 fokos - vizéről már akkor megállapították az egyetem szakemberei, hogy „kiválóan alkalmas: a gyomor- és bélhuzam, a légzőszervek hurutos megbetegedései, nemkülönben a vese hőképződése esetében" is. Azóta, 2003-ban megépült a mediterrán élményfürdő is (tervezője: Kertai László), s a létesítmény 66 méter átmérőjű üvegkupolája – fentről nézve – szinte az egész környéket beborítja.
A strand jelene kevésbé biztató (elég csak a központi homlokzatára pillantani), a jövője azonban annál inkább. A tervek szerint ugyanis az üzemeltető pályázati támogatással újíttatja fel a pihenőhelyet, ahová szállodákat is húznak a régi épületek helyére. Remélhetőleg hamarosan, a Klinika Elméleti Tömb polgárai tehát nagy változások tanúi lehetnek, s bizonyára az ott végzett szakemberek közül is sokan találhatnak majd megélhetést a Nagyerdő szívében születő, rekreációs parkban.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)