Csaknem 10 év után újra indul agrármérnöktanár szak a Debreceni Egyetemen
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.07.06. 13:05 | Frissítve: 2018.07.06. 13:28
Debrecen - A régi-új képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon, ezt a felvételi adatok is alátámasztják.
Csaknem tíz év szünet után újra indul agrármérnöktanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A képzésre nagy az igény Kelet-Magyarországon, ezt a felvételi adatok is alátámasztják – írja az unideb.hu.
Korábban 1993 és 2011 között szerepelt agrármérnöktanár szak a debreceni agrárkar kínálatában, azokban az években összesen 477-en szerezték meg a tanári végzettséget.
- Napjainkban újra nagy igény mutatkozik az agrármérnök tanárokra, ezért indítjuk újra a szakot, mezőgazdasági és élelmiszer szakiránnyal. A képzési forma eltér a korábbitól, most két- vagy négyféléves, levelező képzésre jelentkezhetnek a hallgatók
– mondta Juhász Csaba, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási dékánhelyettese.
A négyféléves, 120 kreditből álló képzést mezőgazdasági képzési területen szerzett BSc-diplomával rendelkezők választhatják, a kétféléves, 60 kredites formát azok, akik ötéves osztatlan vagy mesterképzésben vettek részt korábban. Utóbbi szak döntően pedagógiai és pszichológiai tárgyakra épül szakmai módszertannal kiegészítve, míg a hosszabb idejű képzés keretében mindezek mellett mezőgazdaság- és élelmiszertudományhoz kapcsolódó tárgyakat is oktatnak.
Egyedi sajátossága a debreceni képzésnek, hogy a gyakorlatot is a Debreceni Egyetem keretei között végezhetik a tanárjelöltek,
a Balásházy János Gyakorló Középiskola és Kollégium élelmiszer-, és mezőgazdasági szakmacsoportjában.
- Az agrármérnöktanár szak létjogosultságát igazolták a jelentkezési adatok, 29-en tettek felvételi vizsgát a napokban: 15-en a mezőgazdasági, 14-en az élelmiszer szakirányt jelölték meg. Legtöbben Kelet-Magyarországról érkeztek, de volt jelentkező például Pécsváradról és Budapestről is. Többségük középiskolai tanár, számukra kiváló lehetőség ez az életpályamodellben történő előrelépésre. Rendkívül fontos szerepük van ugyanakkor az agrármérnöktanároknak a felnőttoktatásban is, a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók képzésében, átképzésében az elmaradott régiókban – tette hozzá Juhász Csaba.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar törekszik az újfajta, elektronikus tananyagok és eszközök használatára a szeptemberben induló, régi-új képzés során, és a hallgatókat szeretnék – a Neveléstudományi Doktori Program szakmai együttműködésével – kutatási programokba is bevonni. A kar saját fiatal oktatóit is támogatja abban, hogy elvégezzék az agrármérnöktanári szakot.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)