„Akik elfelejtik múltjukat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt”
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.10.23. 12:00 | Frissítve: 2010.10.23. 12:00
Az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet Pósán László országgyűlési képviselő ünnepi beszédében. A hagyományokhoz híven az Egyetem téren, az ’56-os Melocco-szobornál volt a városi megemlékezés Debrecenben.
- Akik elfelejtik múltjukat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt – a spanyol költő Jorge Santayana szavaival kezdte beszédét Pósán László országgyűlési képviselő a városi megemlékezésen. 1956 október 23-a a nemzeti összefogás kivételes pillanata volt, a kamaszokból érett férfiak lettek, az elnyomott munkásokból, hivatalnokokból öntudatos polgárok. – A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem – idézte Bibó István szavait az országgyűlési képviselő. A leverés utáni időszakot felidézve, először véres terrorral, majd rafináltabb módszerekkel próbálták az emberek fejéből kiűzni a forradalom szellemét, sikerült is elérni, hogy megfakuljon ’56 szépsége. 1990-től azonban ismét lehet ünnepelni. Ám 1994-ben és 2002-ben is sikerült becsapni a népet. – A szocialista ígéreteknél a hortobágyi délibáb is megfoghatóbb – monda Pósán László. Kiemelte, nem szabad felejteni, mert, akik elfelejtik múltjukat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt, így a szocialistáknak, ismét lehetőségük volt, hogy elárulják, megkárosítsák az országot.
A beszédben Gyurcsány Ferenc „Hazudtunk reggel, éjjel, meg este” őszödi mondatát Gerő Ernő „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon”" kijelentésével állította párhuzamba, kiemelve, mindkét esetben a karhatalommal törték le a nép haragját. 2010-ben azonban eljött a forradalom, ezúttal a szavazófülkékben. – 2010 elégtételt jelenthet ’56 meghurcoltjainak. A polgárok példátlan felhatalmazást adtak a kormánynak – jelentette ki az országgyűlési képviselő.
Az elődök példaértékű harcát kiemelve elmondta, hogy nem szabad elfelejteni a múlt eseményeit, mert akkor ismét a Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-félék jutnak hatalomra. A barikádnak 1956-ban és most is két oldala van és nem szabad a két oldalon állókat összemosni.
Beszéde zárórészében Pósán László hangsúlyozta, reményteli, hogy hosszú idő után idén először kordonok nélkül lehet ünnepelni. Ez is jól mutatja azt a nagy nemzeti összefogást,amely létrejött, és amely az olyan helyzetekben is segít, mint az idei nagy árvíz és az ajkai iszapkatasztrófa.
A beszédet követően a város és a megye vezetői, pártok, társadalmi és civil szervezetek képviselői koszorúztak. Az emlékezés virágainak elhelyezése után az Ady Endre Gimnázium diákjai mutatták be Nem szabad feledni című műsorukat.
A forradalom és szabadságharc 54. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat a Kossuth utcán folytatódott. Az ÁVH sortűz áldozatainak emlékére állított táblát koszorúzták meg. A megemlékezők között volt Gazdag Ibolya is, akit 1956. október 23-án a Sas utcán lőttek meg.
- Folyt a vérem, csúsztam-másztam benne, felvették a fejem, visszaejtették, jöttek keresztül rajtam, utána bevittek a fodrászüzletbe és onnan vitt el a mentő a Klinikára. Lebénultam, ráment a fiatalságom, akkor 18 éves voltam – emlékezett vissza Gazdag Ibolya.
A sortűz helyétől nem messze, a Földművelésügyi Hivatal falánál Nagy Imre, mártírhalált halt miniszterelnök emléktábláját is megkoszorúzták a városi és a megyei önkormányzat, a társadalmi és civil szervezetek képviselői. Az október 23-i koszorúzási ünnepség a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola előtt ért véget. Az intézményben tanult Szilágyi József, Nagy Imre miniszterelnök titkára, akit a forradalom után 1957-ben ítélt halálra a bíróság. Emléktábláját családtagjai is megkoszorúzták.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)