A honvéd tábornok lakomáját az oroszok ették meg Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.06. 11:02 | Frissítve: 2015.04.07. 10:25
Debrecen – Helytörténeti sétára indultunk: megtudtuk, ki készítette Kossuth székét, és megtudtuk azt is, hol tárolták a koronát Debrecenben.
Az 1848/49-es szabadságharc debreceni emlékhelyei címmel rendezett rendhagyó irodalmi sétákat a belvárosba a Debreceni Református Kollégium Múzeuma azoknak a 10–18 éves diákoknak, valamint a helytörténet iránt érdeklődő felnőtteknek, akik kíváncsiak a szabadságharc irodalmi vonatkozásaira is. A márciusi múltidézések során a Debrecenbe menekült írókhoz kapcsolódó épületeket és emlékhelyeket is érintették, ugyanakkor egy-egy vers vagy prózarészlet apropóján a korabeli városképet és hangulatot is felelevenítették.
A helytörténeti séták folytatódnak a továbbiakban is: a 12–18 évesek debreceni színháztörténeti kalandozáson vehetnek részt, illetve a tervek között szerepel egy olyan irodalmi séta is, mely Ady Endre ismert lakóhelyeihez, kedvelt és jó emlékű szórakozóhelyeihez invitálja a látogatókat. (Ezekről itt lehet érdeklődni!)
A Dehir.hu munkatársa a Dienes-szakközépiskola egy csoportjához csatlakozott. A séta a Református Kollégium Oratóriumában kezdődött, ahol a program előadója, Keczán Mariann muzeológus mesélt a fiataloknak. Eszerint ezen a nevezetes helyen 1849 januárjától az Országgyűlés Alsóháza tartotta az üléseit, és ezeken az alkalmakon Kossuth Lajos is rendre felszólalt, míg például Jókai Mór tudósított a történelmi eseményekről. Mint hallhattuk, a későbbi kormányzót egyébként sápadt férfinak írta le, aki azonban a szónokolásai közepette nemcsak a közönségét hozta lázba, hanem maga is valósággal megfiatalodott a hatására.
A program résztvevői azt is megtudhatják, hogy kik azok a híres személyiségek, akik valaha is lépdeltek a Kollégium öreg tölgyfalépcsőin, tovább, hogy miként tudták megvédeni a Nagykönyvtárat az oroszok fosztogatásaitól. Kilépve a város szívébe, a főtéri Kossuth-szoborcsoportról, az Emlékkertben állt „Haldokló oroszlán” szoborról, valamint az 1902-ben emelt Szabadságszoborról is sok minden megtudható. Az utóbbi művet a költő Tóth Árpád apja, Tóth András készítette, akárcsak a Simonffy-sarki bérpaloták ma is meglévő díszítéseit is.
Kevesek által ismert az is, hogy a Nagytemplomban ma is őrzött (és látható) Kossuth-szék a Derecskei József nevű, helyi férfiú adománya. Akkoriban a főteret Szabadság térnek nevezték, ám sem az, se a főutca még nem volt leburkolva. A lefektetett szárazhidak maradványai a Bika előtti vitrinben tekinthetők meg. Állt már viszont a hotel egy korábbi (15–18 szobás) elődje, ahol a korabeli vendégek közül is megszállhattak néhányan. A szemközti Beck-házban például a hadügy-minisztérium ülésezett, Kossuth és családja pedig a városházán lakott, s ott tárolták a koronát is.
A barangolás résztvevői a Batthyány utcai Petőfi-mementóit is megismerhették, s ennek során az is kiderült, hogy hol volt akkoriban a színház, s miként fogadták ott a visszatért poétát. A költőnek Debrecenben született a fia, s ekkor írta az erről szóló költeményét is. A szomszédos Varga utcában a nemzetőrök ispotálya működött; Vörösmarty Mihály a Csapó utcán, Jókai Mór pedig egyebek mellett a Miklós utca 19. szám alatt is lakott. A séta végén Keczán Mariann felidézte az 1849. augusztus 2-i eseményeket is, melyek során előbb még Nagysándor József honvéd tábornok tiszteletére terítettek a Nádor Fogadóban, végül azonban az oroszok fogyasztották el a lakomát...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)