Balla-ügy: emlékezetből írták a rendőrök a jegyzőkönyvet
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.10. 15:19 | Frissítve: 2011.11.08. 17:51
Egy évvel a bűncselekmény után írták meg a jelentést a helyszíni vérnyomkeresés eredményéről - ezt a helyszínelést vezető rendőr mondta tanúvallomásában a Balla-ügy csütörtöki tárgyalásán. Perbeszédében az ügyész az ítéletet súlyosbítását, míg a védelem a vádlott felmentését, illetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Tanúk meghallgatásával és a perbeszédekkel folytatódott a Balla-ügy tárgyalása a Debreceni Ítélőtáblán. A tanács elé az önkormányzati képviselő meggyilkolása után helyszínelő rendőröket idézték be.
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott csütörtökön a Balla Irma-gyilkosság másodfokú tárgyalása a Debreceni Ítélőtáblán. Mint ismert, 2010 májusában 12 év fegyházban letöltendő büntetésre ítélte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Balla Irma meggyilkolásáért az önkormányzati képviselő fiát, Schönstein Sándort. A bíróság a döntést többek között azzal indokolta, hogy Balla Irma és fia között rendkívül feszült volt a viszony, illetve a vádlott a vallomásában többször is ellentmondásba keveredett önmagával. Az előző másodfokú tárgyaláson a tanúk egybehangzóan állították, nem tudják elképzelni, hogy S. Sándor meggyilkolta saját édesanyját.
Csütörtökön újabb tanúmeghallgatással folytatódott az ügy. A tanács a gyilkosságnál helyszínelő rendőröket hallgatta meg. A tárgyalás elején Ficsór Gabriella elnök bejelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasította a vádlott fellebbezését. S. Sándor ugyanis az előző tárgyaláson is indítványozta szabadlábra bocsátását, de ezt a bíróság az elsőfokú ítélet súlyossága miatt elutasította. A vádlott ezt megfellebezte, ám a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet.
Délelőtt a szemlebizottság vezetőjét hallgatta meg a tanács. A rendőrt az előadó bíró, Szabó József többek között arról kérdezte, mi alapján készült a jegyzőkönyv, mikor, mennyi idővel a szemle lefolytatása után. A tanú elmondta: a helyszínen írt jegyzeteiből dolgozott, amikor a jegyzőkönyvet több mint két héttel a gyilkosság után, 2007. április 25-én elkészítette. A helyszíni vérnyomkeresés eredményéről pedig csupán egy évvel a bűncselekmény után írták meg a jelentést. - Ez az emlékek alapján készült – mondta a bíró kérdésére válaszolva a bizottság vezetője. A tanú meghallgatásakor az is elhangzott, hogy a fürdőszobában nem találtak vérnyomot, a mosdókagyló lefolyójában sem.
A délután során egy bűnügyi technikust, a szemlebizottság egyik tagját kérdezték. Őt is arról faggatta a bíróság, hogy mi alapján készült el a jegyzőkönyv és arról, hogy mikor végezték el vérnyomkeresést, az úgynevezett luminolozást. A tanú azt válaszolta, hogy néhány nappal a bűncselekmény elkövetése után végezték el a vizsgálatot, többek között a bejárati kapun, a bejárati ajtón, a járdán, a kerítésén. Ez azonban nem volt eredményes, nem mutattak ki vérnyomot, így a házban is folytatták a kutatást, szemmel nem látható vérnyomot kerestek, a lefolyókat is megvizsgálták, ám ott sem találtak ilyen szennyeződést. A vérnyomkeresésről 1 év múlva készült a jelentés - ő azonban ezt nem látta. A tanú azt is hozzátette, hogy ujjnyomokat nem tudtak rögzíteni a helyszínen. A technikus azt mondta: ilyennel még nem találkozott 25 éves pályafutása alatt. A második tanú meghallgatása után a bíróság szünetet rendelt el, a tárgyalás 14 óra után a perbeszédekkel folytatódott.
Tudja Judit ügyész perbeszédében azt mondta: az elsőfokú bíróság minden tekintetben helyes logikai érvelés mentén zárt ki más elkövetőket. Ezt támasztja alá, hogy az elkövető a lakásba nem erőszakos úton jutott be, hanem kulccsal, vagy úgy, hogy a sértett beengedte. Az elsőfokú bíróság azt is kizárta, hogy a sértett nem fogadott vendéget a bűncselekmény elkövetésének estéjén.
D. Lajos ugyan beismerte a gyilkosság elkövetését, de - az ügyész szerint - vallomása olyan részleteket tartalmazott, amelyek nem álltak összhangban a tettel. D. Lajos később visszavonta a beismerő vallomását. Azt mondta, azért vállalta magára az elkövetést, hogy szabadlábra helyezzék, és találkozhasson barátnőjével. D.Lajos a szomszédban dolgozott, belátott a lakásba, mivel nem volt az ablakon függöny, így megfigyelhette a lakás berendezését. Ezért adhatott pontos leírást arról a vallomásában. Az ügyész szerint a bíróság helyesen döntött, amikor kizárta őt a lehetséges elkövetők közül. Elsősorban azért, mert megdönthetetlen alibije volt, és a DNS-e sem volt az áldozat környezetében. Az elsőfokú bíróság megalapozottan foglalt állást a vádlottal kapcsolatban - hangsúlyozta az ügyész.
Az ügyész szerint S. Sándort a családtagjai, barátai nyugodtnak, csendesnek ismerték. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint viszont a vádlott teljesen más volt; éretlen, kiegyensúlyozatlan személyiség, fokozott énközpontúság jellemzi, sok tekintetben a kamaszkor jellegzetességeit mutatja, nem tűri a kötöttségeket. Látszólag visszafogott, de ezzel csak erős szorongását palástolja.
Tudja Judit azt is kiemelte, hogy az anya és fiú kapcsolata szélsőséges volt. Balla Irma megkövetelte fiától az egyetemi diplomát, ami gyakori konfliktusforrás volt közöttük. Miután a vádlott megbukott a Debreceni Egyetemen, tettlegességre is sor került: S. Sándor visszaadta anyjának a tőle kapott pofont. A takarítás miatt is sok nézeteltérésük volt, az ügyész szerint, a gyilkosság napján is emiatt vesztek össze. Tudja Judit azt mondta: a vádlottat anyja nem engedte el Bagamérba a barátaival, mert nem takarított a lakásban. S. Sándor ennek ellenére elment, a sértett ezért fiát kizárta a lakásból, ami miatt a hazaérkező fiú dühös lett és megölte az anyját. A vádlott 5 és fél órára vonatkozóan nem rendelkezik alibivel, az ügyész szerint ekkor tüntette el az ellene felhasználható bizonyítékokat.
Az ügyész azt mondta: a vádlott a helyszínt jelentősen átalakította, de arra nem gondolt, hogy a textíliák is lehetnek nyomhordozók. Hozzá kellett érnie a sértett alsóneműjéhez, erre utalnak a ruhán talált DNS-minták. S. Sándornak nem kellett tartania attól, hogy bárki megzavarja és ideje is volt. A nyomszegény környezet arra utal, hogy másra akarta terelni a gyanút. Kétségre ad okot - mondta az ügyész -, hogy a vádlott nem tisztálkodott a szalonnasütés után, nem öltözött át, úgy ment rokonlátogatóba. Az is feltűnő, hogy amikor a vádlott bejelentette a bűncselekményt, hangja szenvtelen volt, anyja halála nem viselte meg. Szenvtelen hangja személyiségéből, a bűncselekmény elkövetése utáni nyugalmi állapotából fakad. S. Sándor az ügyész elmondása szerint a düh, a sértettség és a megalázottság miatt ölt. Meglapozott volt a megyei bíróság ítélete - mondta az ügyész, majd javasolta, hogy az ítélőtábla súlyosítsa azt.
A vád után a védelem perbeszéde következett. Magyar György ügyvéd kihangsúlyozta, bár az elsőfokú bíróság lefolytatta a nyomozhatósági eljárást, de nem tudták mérlegelni a bizonyítékokat, a tényekből téves következtetéseket vontak le. A védelem álláspontja szerint a vádlott nem ölte meg az anyját. Magyar György aláhúzta, nincsenek kétséget kizáró bizonyítékok ellene, ezért felmentő ítéletet kellett volna hozni, ezt támasztja alá, hogy egyszer – az 1 éves előzetes letartóztatás után – már szabadlábra helyezték a vádlottat. S. Sándor valóban nyugodt személyiség, de ettől még nem gyilkos – mondta az ügyvéd. Magyar György hangsúlyozta: S. Sándor valóban nem átlagos fiatalember, de nem ölte meg az anyját. Indoklásában kiemelte, az első évben nem gyanúsították meg, de mivel nem talált más elkövetőt a rendőrség, azt mondták, hogy nem lehet más a gyilkos, csak a vádlott. Ez szakmai hiányosságokra utal, és rendkívül súlyosak a következményei, mert a vádlott emiatt került előzetes letartóztatásba. A védelem ezért az ítélet hatályon kívül helyezésre tesz indítványt, hogy vizsgálják újra első fokon az ügyet, végezzék el a hiányos bizonyítási eljárást, például a feszítővassal kapcsolatban a DNS vizsgálatot. A tárgyalás végén a vádlott is szót kapott. S. Sándor azt mondta, ő szavahihető, a poligráfos vizsgálat is az ő ártatlanságát támasztja alá, és a bizonyítékok sem szólnak ellene, arra kérte a bíróságot, hogy mondják ki ártatlanságát.
Az ügyben határozathirdetés március 24-én 10 órakor lesz a Debreceni Ítélőtáblán.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)