Spekulációs döntést hoz az is, aki forintra váltja a hitelét
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.09. 08:21 | Frissítve: 2011.04.09. 08:21
Hosszú hetek után végre nem arról szólnak a hírek, hogy továbbra is retteghetnek a svájci frankban eladósodott hitelesek: az elmúlt időszakban a forint erősödéséről olvashattunk. Érdemes-e némi előtörlesztéssel gyorsan csökkenteni a tartozást? Vagy ezzel éppen realizálnánk a veszteséget? Ugyanakkor onnan is közelíthetünk, hogy egy átlagos háztartás havi 4-5 ezer forint többletkiadást talán könnyebben elvisel, mintha minden tartalékát feléli... (Már ha van valamennyi megtakarítása.) Ezek a kérdések sokakat foglalkoztatnak ma. Valóban van okunk örömre? Mitől függ, hogy áll a forint, s meddig tarthat ez a helyzet? – Kérdéseinkkel Szakos János pénzügyi elemzőhöz fordultunk.
Szakos János: Az ország külföldi megítélése és gazdaságpolitikája mellett az euró és a forint árfolyamát több egyéb tényező is befolyásolja. A jelenlegi helyzet értékeléséhez vissza kell térnünk a gazdasági válság előtti időszakra. 2008-ra a forint nagyon megerősödött, akkoriban 230 forint körül járt egy euró. Ez a kiugrás természetesen nem azt jelentette, hogy annyira jó volt az akkori magyar gazdaságpolitika, hanem azt, hogy abban az időben járt csúcsra a devizahitelezés. Akkor adták ki a legtöbb devizahitelt a bankok, ami forinterősítő hatással is járt, tehát az egy mesterségesen erős forint volt. Ez a hatás természetesen visszafelé is működik: ha megáll a devizahitelezés, akkor ez a felhajtóerő megszűnik. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy 2003 környékétől a világgazdaságban konjunktúra volt, ám ebből mi kimaradtunk. Ahelyett, hogy javultak volna a pozícióink, ez idő alatt Magyarország megduplázta az államadósságát. Ezek elvesztegetett évek voltak számunkra: az ország sokat költött, miközben a bevételek nagyon alacsonyak voltak, nem érték el azt a szintet, ami az adósságcsökkentéshez kellett volna. Szinte kódolva volt, hogy bajba fogunk kerülni. Még szerencse, hogy viszonylag hamar hitelt kapott az ország az IMF és az Európai Unió jóvoltából, és ez nagyon gyorsan kijózanította az akkori kormányt.
Dehir.hu: Cserébe viszont most ott tartunk, hogy az új kormányzatnak be kell indítania a gazdaságot, úgy, hogy ezzel párhuzamosan ki tudjon szállni az adósságspirálból is.
Szakos János: Túl sok az adósság: ezt egy átlagember is, akinek svájci frank hitele van, érezheti a saját bőrén. Ha sok a kiadása, már nem tudja a saját életszínvonalát biztosítani, hónapról hónapra él, és a hitelét próbálja rendezni. Így van ez az országgal is, amire nézve azonban külön kockázatot jelent, hogy a régióban svájci frank hitelek tekintetében elsők vagyunk. Körülbelül 4300 milliárd forintnyi svájci frank hitel van kint, ami ingatlanokhoz kapcsolódik, és ezen felül vannak még a gépjárműhitelek, a fogyasztási hitelek valamint a vállalkozások hitelei is. Ez azért is veszélyes, mert ez egy erős deviza: ha baj van a világban, rendszerint ide menekülnek a befektetők. Láthatjuk azt is, hogy nem csak a forinthoz, hanem az euróhoz képest is drámaian megerősödött. Ezt a kockázatot az előző kormányzatok gazdaságpolitikusainak is fel kellett volna ismerniük, és ha már devizahitelezés elé nem állítottak korlátot, akkor csak euró alapon lett volna szabad hagyni a hitelezést így felfutni.
Dehir.hu: Miért?
Szakos János: Az euró árfolyamára lehet hatása a jegybanknak és a kormány gazdaságpolitikájának, a svájci frankra azonban szinte semmilyen. Nem csoda, hogy volt olyan ország a régióban, ahol adminisztratív módon korlátozták a devizahiteleket: csak az vehetett fel devizában hitelt, aki abban kapta a fizetését. Mivel átlagosan 15 éves futamidőkről van szó, a hitel felvételénél azzal is számolni kellett, hogy ennyi idő alatt nagyon sok minden történhet. A bankok természetesen nagy nyereségre tettek szert, de mint mondtam, ennek ára van. Óriási kockázatot szabadítottak az országra, és a lakosságra is. Magyarországon ma közel 110 ezer nem fizető devizahiteles van. Ha a kormány nem vezeti be a kilakoltatási moratóriumot, és bankok árverezni kezdték volna az ingatlanokat, akkor annak a továbbgyűrűzése az ingatlanpiacot tönkretette volna. Ott az írországi példa, ahol a bankok elindították az ingatlanárveréseket, az árverések hatására lezuhant az ingatlanok ára, megrendült a bankrendszer és ez a gazdaságot is beomlasztotta.
Dehir.hu: Mit lehet akkor kezdeni ezzel a helyzettel?
Szakos János: Látni kell: aki annak idején felvette a hitelt, arra gondolt, hogy a svájci frank árfolyam nem romlik jelentősen, és hogy bírja majd fizetni. Az elmúlt pár év azonban megmutatta, hogy sokan elszámolták magukat. Vannak, akik azért nem fizetnek, mert már nem bírják törleszteni a részleteket, de olyanok is, akik fizethetnének, ám visszaélnek ezzel a helyzettel. A nem fizetéssel viszont nem csak családok helyzete, hanem az ország gazdasága is veszélybe kerülhet.
Dehir.hu: Mit mond a szakember: aki tudja, próbálkozzon meg előtörlesztéssel annak érdekében, hogy csökkenjenek a havi részletei?
Szakos János: Nehéz tanácsot adni, de szerintem aki devizában adósodott el, várja meg, mi lesz a kormány döntése. Tudniillik annak idején az is egyfajta spekuláció volt, hogy ezt a hitelt érdemes felvenni, de az is spekulációs döntést hoz, aki előtörleszt vagy átváltja a hitelét forintra esetleg euróra, mint ahogy az is spekuláció, ha nem tesz semmit. Ha a kormány azzal segít, hogy lehetővé teszi az átváltást euró vagy forint alapú hitelre, illetve csökkennek a havi részletek, miközben a futamidő meghosszabbodik, akkor tovább lehet mérlegelni, hogy mennyiben változhat majd a forint és euró viszonya, illetve milyen lesz a forint kamatozása. Egy napokban előtérbe került javaslat kidolgozói – Surányi György, Tomas Spurny és Barta György – a törlesztőrészletek csökkentésével kezelnék az ingatlanhitelesek egyre súlyosbodó gondjait. Az általuk javasolt radikális megoldás megosztja a terheket az állam, a hitelesek és a bankok között, és a kilakoltatási tilalom eltörlésével számol. Indítványuk szerint a devizahitelesek döntő többségének át kellene váltani kölcsönét forint alapúra, úgy, hogy a svájci nemzeti bank – piacon kívül! – jelentős mennyiségű svájci frankot adna el euróért cserébe a Magyar Nemzeti Banknak, mely továbbadná ezt a pénzt a kereskedelmi bankoknak. Azok ebből visszafizethetnék svájci frank alapú bankközi kölcsöneiket, és így ügyfeleik tartozását forintosíthatnák. Ami azzal is járna, hogy a lakáshitel felvételekor fennállt árfolyam és a beváltáskori árfolyam különbségét az ügyfelek kifizetnék, így a bankrendszer egészéből eltűnne a devizahitelezés jelentette kockázat.
Dehir.hu: Ezt azt jelenti, hogy a lakosságé lehet az árfolyamveszteség?
Szakos János: Nagyrészt igen. A lakosság többsége a hitelét 160-170 forint közötti svájci frank árfolyamnál vette fel, az átváltásnál ez az árfolyamveszteség az adósé. De áldozatot mindenkinek vállalnia kell: a javaslat második eleme jelentősen könnyít a hitelesek helyzetén, az ügyfelek havi törlesztőrészletét a válság előtti szintre állítanák vissza, vagyis 30-40 százalékkal csökkentenék. Ennek módja részben állami kamattámogatás, részben a futamidő meghosszabbítása, illetve a kereskedelmi bankok áldozatvállalása lenne. Az ország és a lakosság stabilitásának érdekében, és magyar hitelpiac jelenlegi gondjainak megoldásához ugyanis szoros együttműködésre van szükség a kormány, a jegybank, a kereskedelmi bankok és az ügyfelek között. A döntés nem könnyű, azt kell mérlegelni, hogy a mostani 200-ot meghaladó árfolyamnál elképzelhető tartósan sokkal magasabb árfolyam, abba már sokan belebukhatnak, és az az ország pénzügyi rendszerét is veszélybe sodorhatja. Természetesen elképzelhető pozitív forgatókönyv is: azaz nem fog tovább erősödni a svájci frank. Biztosan kijelenteni egyiket sem lehet. Sajnos nincs olyan ember, aki a következő 10-15 évre meg tudná jósolni az árfolyamokat, viszont a potenciális kockázatot javasolt csökkenteni. A fenti terv erre jó esélyt nyújthat.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)