Orbán: senkinek sem csökkenhet a fizetése az egykulcsos adórendszerrel
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.02.14. 14:02 | Frissítve: 2011.02.14. 14:02
Budapest - Senkinek, így a magánszférában dolgozóknak sem csökkenhet a fizetése az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben napirend előtt.
A kormányfő közölte, hogy számos helyről érkeztek hírek arról, hogy a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva: a kabinet érvényt szerez vállalásának és gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése.
A miniszterelnök kifejtette: a kormány vállalta, hogy az új adórendszer bevezetésével senki sem járhat rosszul, ezért a kabinet a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tuladonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről.
Az ország újjászervezésének programja
A miniszterelnök felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek. A kormányfő azt is mondta: a magyar gazdaság érdekeinek védelmére alkotmányos garanciákra van szükség, hogy a gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént.
Az alkotmányozásról szólva a miniszterelnök közölte: az új alkotmány egyrészt azért szükséges, mert helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz". Orbán Viktor azt mondta, a különleges idők különleges eszközöket igényelnek. Ezért merül fel szerinte jogos igény arra, hogy az alaptörvénybe foglalják például az államadósság korlátjainak megállapítását, a nemzeti vagyon védelmét vagy a biológiai sokszínűség fenntartását.
Az alkotmányozás a magyar gazdaság talpraállításának nélkülözhetetlen része, az új magyar alaptörvény az ország alapvető gazdasági érdeke - közölte.
Médiatörvény és kritikája
A miniszterelnök hétfőn, napirend előtt arról is szólt, hogy szerinte Magyarország nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, meg- és kikövetelte a magyaroknak járó tiszteletet. Orbán Viktor azt mondta: a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyar demokratikus elkötelezettséget megkérdőjelezték, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, figyelmen kívül hagyták önbecsülésüket. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte - hangsúlyozta a kormányfő.
Az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át folyamatosan elvettek, azoktól nem kérhető további áldozat - közölte napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök.
Az LMP és a Jobbik reagálása Orbán beszédére
A Jobbik elnöke szerint azzal, hogy Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt egy új program megalkotásáról beszélt, a miniszterelnök beismerte: "eddig fogalmuk sem volt, hogy mit kellene csinálni." Az LMP szerint nem most kellene hetente programokat kidolgozni - mondta Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva hétfőn a Parlamentben.
Vona Gábor hétfőn a parlamentben a miniszterelnöki beszédre úgy reagált: a kormány most egy újabb válságkezelésbe kezd, mint "félévente újra és újra," de nem a problémák gyökerét kezeli. A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor megbízta Matolcsy Györgyöt egy új program elkészítésével Vona Gábor úgy reagált: "mi a fenét csinált eddig Matolcsy?" A Jobbik elnöke szerint bár a miniszterelnök felszólalásában beszélt az oktatásról és az egészségügyről, de "nem mondott semmit," a hitelesek problémáiról egyáltalán nem is szólt és nem hozta szóba a közbiztonság helyzetét sem. Pedig Vona Gábor úgy véli: a közbiztonság helyzete egyre rosszabb és jelenleg "etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon."
Az alkotmányozással kapcsolatban a Jobbik elnöke leszögezte: a kormány nem tervezi, hogy visszaállítja a történelmi jogfolytonosságot, ez pedig "történelmi bűncselekmény, ami fölött az útókor még ítéletet fog mondani."
A nemzetközi helyzettel kapcsolatban az ellenzéki pártelnök bírálta az Európai Uniót. Mint mondta: "a lisszaboni út halálos. Magyarország sokszor volt már utolsó csatlós süllyedő hajókon becsületből, most pedig utolsó csatlós hazaárulásból."
A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte.
Az LMP-s képviselő szerint a különadók nem jelentenek az alapvető problémákra minden kétséget tisztázó megoldást, s az adóátrendezés arról szól, hogy a jómódúak kapnak adócsökkentést. Ez szerinte az importot fogja újragenerálni.
Bírálta a kormányt azért is, mert bár egymillió új munkahelyet ígértek, ezzel szemben - mint mondta - most mínusz 90 ezerről indulnak. Nem látszik, hogy kívánnak eljutni az 1 millió új munkahelyhez - mondta. Azt kérdezte, hogy a stabilitási alapnak mi lesz a forrása, milyen arányban lesznek bevételek és milyen megszorításokra készül a kormány.
Nem most kell hetente programokat kidolgozni, olyan programra van szükség, ami mindenki számára elszámoltathatóvá teszi a kormányt - fejtette ki az ellenzéki politikus, aki megjegyezte: nem volt olyan régen, amikor egy kormány hétről hétre különböző programokat gyártott.
Szerinte az adócsomagot vissza kellene vonni, mert annak következtében az alkotmányos stabilitás megingott, és a 300 ezer forint alatt keresők zsebében kevesebb maradt. Kifogásolta azt is, hogy a kormányzat hónapok óta nem vall színt az eszközkezelő felállításáról, s nem szól arról, hogy a devizahiteleseken hogyan kíván segíteni.
Az LMP álláspontja szerint a megoldás a járulékcsökkentés, a zöld beruházások támogatása, és az ökológiai adóreform, amit több száz milliárdos bevételt jelenthetne.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az LMP minden támogatást megad a kormánynak, hogy a soros uniós elnökség sikeres legyen.
A médiatörvény kapcsán kiemelte: az Európai Parlamentben senki nem vonta kétségbe a magyar emberek demokratikus elkötelezettségét, ugyanakkor kétségbe vonták, hogy a médiatörvény megfelel-e az európai demokratikus normáknak. Kitért arra is, hogy a témában a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetett, és nem a magyar parlament pártjaival.
Schiffer András mielőtt - a jobbikos Vona Gábor után - értékelte a kormányfő beszédét, azt kérte, hogy a Házban a hazaárulózást és bármely magyarországi népcsoport szaporulatának minősítését mindenki szíveskedjen mellőzni.
A KDNP frakcióvezetője szerint a kormánypártoknak rendezett világot kell teremteniük, mert kaotikus világot örököltek; emellett gazdasági szabadságharcot kell folytatniuk, valamint képviselniük kell az igazságot és a szabadságot is, és Orbán Viktor miniszterelnök is erről beszélt hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben.
Harrach Péter a kormányfő beszédére elmondott reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis "azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell, nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról".
Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott nem, nem pedig konkrét cselekvési terveket.ű
Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogy hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, "hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak" és nem létezik a "könnyebb és fájdalom mentes út". Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz - tette hozzá.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)