Megmérik, mit ér az életben az iskolában megszerzett tudás
Szerző: (szénási) | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.05.24. 10:30 | Frissítve: 2011.05.24. 10:30
Debrecen – Nagy nap lesz ez a szerda a diákok életében: 2870 iskola több mint 387 ezer tanulója vesz részt az országos kompetenciamérésben május 25-én. Ezeknek a diákoknak aznap semmi más tanóra nem szervezhető, a tét ugyanis nem kicsi: az eredményekből kiderül, egy-egy iskola hogyan teljesít országos szinten, és az azonos nagyságú iskolákhoz képest is.
A teszteket az Oktatási Hivatal (OH) az érettségi írásbeli feladatlapokhoz hasonló biztonsági csomagolásban juttatja el az intézményekhez. Mivel a felmérés tesztjei valódi problémák és helyzetek megoldására irányulnak, így az eredmények segítségével látható válik, képesek-e a tanulók az iskolában megszerzett tudást az életben alkalmazni. A Magyarországon 2001-től rendszeresen végzett mérés árnyalt képet ad az iskolákról is, ezért azok kiemelt programként kezelik a kompetenciamérést.
Pakurár Miklósné, a Szoboszlói Úti Általános Iskola igazgatója szerint a teszt által világosan megmutatkozik a hozzáadott pedagógiai érték. Mint elmondta, náluk eleve kiemelt helyet foglal el maga a kompetencia alapú oktatás is. „Az alkalmazás széles elterjesztésével a jó technikák átkerülnek egyik módszerből a másikba. A városi tehetséggondozó programba bekerült 52 tanuló (5-6-7. évfolyamon) tehetséggondozó foglalkozásain és a felzárkóztatás terén a differenciált foglalkoztatásban rejlő lehetőségek erősebben érvényesülnek.” Az intézményvezető úgy tapasztalta, hogy az órákat változatossá, tevékennyé és élményszerűvé teszi a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. „A hosszú távú általános célkitűzések pedig hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulás megalapozásához és a digitális kultúra elterjesztéséhez.”
Mint azt Dvorák Margit, az iskola mérés-értékelés munkacsoportjának évfolyamfelelőse elmondta, annyira komolyan veszik ezt a mérést, hogy már szeptemberben bemutatják az 5. és 7. évfolyamok szülői értekezletein az adott osztályok korábbi mérési eredményeit. „Kigyűjtjük a tanulók egyéni eredményeit, megvizsgáljuk a képességszintjüket és az elvárható eredménytől való eltérésüket, a hibás és a jól megoldott feladatokat.” A májusi mérés előtt pedig felkészítést, tájékoztatást tartanak a gyerekeknek, hogy meggyőzzék őket a kompetenciamérés fontosságáról. „Egy korábbi anonim kiértékelt feladatlap segítségével bemutatjuk, megoldásaikat hogyan értékelik és hasonlítják össze előző teljesítményükkel” – tudtuk meg a pedagógustól.
A tesztek a 6., 8., és 10. osztályos tanulóknál azt mérik, hogy a diákok milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. Mivel a 4. osztályban a klasszikus értelemben vett kompetenciamérés nem indokolt, itt nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek. Ebben az életkorban a gyerekek közötti különbségek még természetesnek mondhatók, a mérési eredmény itt nem igazán alkalmas arra, hogy az iskola munkáját jellemezze. Inkább a tanárok kapnak némi segítséget ahhoz, hogy az eredmények felhasználásával és figyelembe vételével akár az osztályra, akár az egyes tanulókra „szabott” speciális fejlesztési irányokat, módszereket alakítsanak ki.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)