Kósa Lajos elhalasztaná az összeférhetetlenség bevezetését
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.11.09. 20:15 | Frissítve: 2012.11.09. 20:19
Budapest – A Fidesz ügyvezető alelnöke helyesnek tartaná, ha a képviselők önkormányzati posztjait érintő új összeférhetetlenségi szabályok nem a következő parlament megalakulásakor, hanem 2014 októberétől, a helyhatósági választással lépnének hatályba.
Kósa Lajos – aki egyben Debrecen polgármestere és a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke – ezt azután nyilatkozta pénteken az MTI-nek, hogy az Index csütörtökön arról írt: ha elfogadják az összeférhetetlenség hatályba lépésének módosítását érintő javaslatot, akkor a 2014-es országgyűlési választás után még egy fél évig nem kellene lemondaniuk a polgármesteri tisztségükről azoknak a politikusoknak, akiket a következő ciklusra újraválasztanak képviselőnek.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta, logikus, ha a ciklus végéig ugyanazok a feltételek maradnak, amivel az érintettek 2010-ben vállalták a polgármesterséget, képviselőséget - és amellyel megválasztották őket.
Ehhez hasonlóan nyilatkozott az MTI-nek Kósa Lajos is, aki közölte: a helyhatósági szövetségek az önkormányzati törvény elfogadásakor jelezték, az lenne a helyes, ha az új összeférhetetlenségi szabályok a következő önkormányzati választással lépnének hatályba, hiszen azokra, akiket 2010-ben megválasztottak önkormányzati tisztségviselőknek, még más formában vonatkoztak az összeférhetetlenségi előírások.
Felmerült emellett az is, hogy az új fizetési besorolások az önkormányzati képviselők és polgármesterek esetében szintén a következő önkormányzati választással lépjenek hatályba – tette hozzá, közölve, mindkét esetben helyesnek tartja, ha az új rendszer 2014 októberétől indul.
Végül elmondta, kedden találkozik az önkormányzati szövetségek vezetőivel, és ha ott rábólintanak a javaslatokra, azokat a parlamentnek is benyújtják.
Kósa: szeretnénk, ha lenne előzetes normakontroll a választási eljárási törvényről
A Fidesz mindenképpen szeretné, ha lenne előzetes alkotmánybírósági normakontroll az új választási eljárási törvényről, ennek technikai formája azonban még nem dőlt el – mondta Kósa Lajos pénteken az MTI-nek.
„Szeretnénk, hogy ha előzetes normakontroll lenne, de hogy ezt pontosan milyen technikai megoldással érjük el, képviselők egy része kezdeményezi vagy más kezdeményezi, ezt még nem tudom megmondani” – nyilatkozta a Fidesz ügyvezető alelnöke.
Az MTI azután kereste meg a politikust, hogy a hvg.hu a héten arról írt, az előzetes tervekkel ellentétben a Fidesz képviselőcsoportja mégsem kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól (Ab) a választási eljárási törvénytervezetről.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hírportálnak azt mondta, a kormánypárti képviselőcsoport nem ellenzi a normakontrollt, szeretnék, ha az Ab véleményezné a tervezetet, és megvizsgálná, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénybe. Viszont szerinte a frakcióban az a közös álláspont, hogy a tervezet egészében nem alkotmányellenes, ezért rosszul nézne ki, ha ezzel a meggyőződéssel szemben mégiscsak kérnének alkotmányossági vizsgálatot.
A hvg.hu úgy értesült, a Fideszben számítanak arra, hogy a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt kikéri az Ab véleményét, ami feloldaná az ellentmondást.
Az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott jogszabályt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Kimondja emellett azt is, hogy ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és az előbb említett vizsgálatra nem került sor –, a jogszabályt alkotmánnyal összhangjának vizsgálatára megküldi az Ab-nak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)