Gulyás Gergely: Magyarország a rabságból a szabadságba lépett át
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.05.02. 12:28 | Frissítve: 2020.05.02. 12:28
Budapest - A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett - emlékeztet a közösségimédia-oldalán publikált szombati bejegyzésében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Három évtizeddel ezelőtt a magyar történelemben először egy független ország parlamentje kezdhette meg munkáját az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésével. A megelőző másfél évszázad magyar sorsfordulói világháborúk elvesztését, idegen hatalmak megszállását, szabadságküzdelmeink vérbe fojtását, de legjobb esetben is csak kompromisszum szülte részleges függetlenséget hoztak - fogalmazott.
Kiemelte: a magyar országgyűlés és kormány összetételéről 1990 óta nem a moszkvai kommunisták, hanem a magyar választópolgárok döntenek.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: egy nemzet életének kereteit alapvetően meghatározza az a politikai rendszer, amelyben polgárai élnek, egy szabad ország politikai rendszere a keretek közötti értékválasztást a választókra és képviselőikre hagyja. A rendszerváltoztatás csalódásai éppen abból következtek, hogy sokszor - különösen a kilencvenes években - nem sikerült társadalmi, illetve politikai többséget teremteni olyan célkitűzésekhez, amelyek helyessége szinte természetesnek tűnt azoknak, akik a diktatúra időszakában is egy szabad és független Magyarországért szálltak síkra - fogalmazott.
A miniszter hozzátette: az igazságtétel és a kárpótlás ellentmondásai is abból az igazságtalanságból és már aligha törleszthető morális adósságból eredtek, hogy a diktatúra elszenvedői nem lettek a rendszerváltoztatás győztesei.
Megfogalmazása szerint a három évtizeddel ezelőtt alakult országgyűlés "nagyszerű házelnökének", Szabad Györgynek a "demokrácia és nemzet" együttállásának nélkülözhetetlenségét hangsúlyozó felhívása ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy a már örökül kapott demokráciát megőrizni csak egy határokon átívelően erős és összetartó nemzet lehet képes.
Gulyás Gergely főhajtásra hív azok emléke előtt, akik az alakuló ülést megszólalásukkal és a szavaiknak súlyt adó életútjukkal emlékezetessé tették, ezek között említve Varga Béla katolikus papot, a Nemzetgyűlés utolsó elnökét és Kéri Kálmán vezérezredest, az Országgyűlés korelnökét.
Ide sorolta Szabad Györgyöt éppúgy, mint Antall Józsefet, a rendszerváltoztató miniszterelnököt, arra hívva fel olvasóit, "adjunk hálát azért, hogy mi egy több évszázados elnyomást és megszállásokat elszenvedett ország polgáraiként saját sorsunkról három évtizede újra magunk dönthetünk és a jelen minden nehézsége ellenére 30 éve szabadságban élhetünk". A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel zárta szavait: "Dicsőség mindazoknak, akiktől örökül kaptuk a szabadságot!"
HOZZÁSZÓLÁSOK (3)
liceum
" A rendszerváltoztatással Magyarországon a rabság helyére szabadság, a szovjet megszállás helyére nemzeti függetlenség, a tervgazdaság helyére piacgazdaság, az alapvető jogok állam általi eltiprása helyére jogállam lépett" Hehehe... jó vicc... - bár nagyon gyenge vicc.
Kot Nyeles kitiltva
Szinte ugyanott vagyunk, ahol 30 éve. Volt egy kis eltávolodás a "letűnt" rendszertől az elején, de sikerült visszajutni ugyanoda. Tudjátok, mint a "Föl-földobott kő..." - csak itt a bukottnak hitt rendszer tért vissza sajnálatos és igen sunyi módon...
liceum
Hát, azért ez a rendszermódosulás nem egy sikertörténet! Így elmesélve lehet hogy az, de a Grimm testvérek meséi is azok... Aki átélte, garantáltan nem erre vágyott. Antall "kellően" mélyre tette a mércét, amit azóta sem sikerült átugrani, inkább alatta bujdokolni. Egy demokráciát nem kell hirdetni, ha az emberek érzik azt. Csak ha nem érzik. Ez a diktatúra egyik jellemzője.