Tizenkét év után volt újra román-magyar államfői találkozó

---

Bukarest - Szerdán hivatalos megbeszélést folytatott a román fővárosban a két ország elnöke, Klaus Iohannis és Novák Katalin.

---

Új teret, új lehetőségeket nyithat a magyar-román kapcsolatokban Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő szerdai találkozója, az, hogy tizenkét éves szüntet után ismét hivatalos megbeszélést folytatott Bukarestben a két ország államfője - vélekedett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Novák Katalin és Klaus Iohannis - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A bukaresti nagykoalíciós kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus a bukaresti Kálvineum református templomban nyilatkozott a magyar sajtónak, ahol megszervezték Novák Katalin találkozóját a bukaresti magyar közösséggel.

Kelemen Hunor felidézte: az utóbbi két évben (az RMDSZ kormányra lépése óta) sok magyar-román szakpolitikai egyeztetést rendeztek kormányzati szinten, miniszterek és államtitkárok találkoztak.

"Elindult egy párbeszéd, hisz, valóban, a román-magyar kapcsolatok befagyottnak tűntek, és az volt az egyik fontos szempont, hogy ezeket kimozdítsuk a holtpontról. Innen ez egy erős továbblépés, ugyanis a legmagasabb szinten, hivatalosan találkozott a két államfő. Azért tartom fontosnak, mert

egy újabb lendületet adhat, kinyit újabb kapukat, lehetőségeket teremt, valamelyest visszahozza a bizalmat, mert bizalom nélkül nehéz együttműködni" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: fontos üzenet, hogy a román államfő (a júniusi regionális NATO-csúcs alkalmával folytatott megbeszélésükön) meghívta Bukarestbe a magyar köztársasági elnököt, valamint az is, hogy Novák Katalin is meghívta őt Budapestre és Klaus Iohannis is elfogadta a meghívást, "valamikor majd ellátogat Magyarországra".

Kelemen Hunor rámutatott:

a két országnak és a két népnek számos közös érdeke van, ezeket könnyebb közösen, "erősebb hangon" érvényesíteni a régióban, az Európai Unióban.

"Természetesen ma mindenkit a biztonság, az energiaárak érdekelnek, itt is komoly közös célok vannak, és természetesen nekünk fontos, hogy az erdélyi magyar közösségnek az identitásmegőrzése, az intézmények működtetése, azoknak a továbbépítése élvezze a román kormány támogatását, a magyar kormány támogatását és ezekben a kérdésekben ne legyen vita a két állam között" - magyarázta az RMDSZ elnöke.

Románia pragmatikus, párbeszéden alapuló, a két ország közti alapszerződésben és stratégiai partnerségben meghatározott elveket tiszteletben tartó együttműködést akar Magyarországgal

- hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán Bukarestben Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követően.

A román elnöki hivatalban rendezett közös sajtóértekezletükön Iohannis kifejezte meggyőződését: a két szomszédos országnak oly módon kell fejlesztenie kapcsolatait, hogy azzal polgáraik érdekeit szolgálja, etnikumuktól függetlenül. Szerinte ez akkor lehetséges, ha minden közös témáról párbeszédet folytatnak és kerülik az egyoldalú megközelítéseket. Hozzátette: Románia elvárja, hogy a látogató magyar tisztségviselők nyilvános nyilatkozatai feleljenek meg a két ország közti alapszerződés és húsz éve megkötött stratégiai partnerség szellemének.

A román elnök megerősítette: a kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik.

A találkozón felmerült nemzetközi témákra áttérve a román elnök kiemelte: az Európai Unió országainak mielőbb függetlenítenie kell magukat az orosz energiaforrásoktól, az EU-nak mielőbb egységes, határozott választ kell adnia a kialakult energiaválságra, amelyért szerinte kizárólag az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország felelős. Románia szorgalmazza a tagállamok energetikai infrastruktúrájának - a tagállamok közti interkonnektorok, tárolási kapacitások - fejlesztését és az energiaforrások változatosabbá tételét.

A találkozón egyetértettek abban, hogy az EU-nak az ukrajnai háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Moldovát is támogatnia kell, hasonlóképpen mindkét ország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját - hangzott el a bukaresti sajtóértekezleten.

A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva Iohannis leszögezte: Romániában minden kisebbség jogait betartják, ugyanakkor példaértékűnek nevezte a pozitív diszkriminációt, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is, ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszön átlépésre. Az elnök megjegyzése nem az ország lakosságának több mint hat százalékát kitevő magyarságra utalt: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1990 óta minden választáson átlépte a román pártokra is érvényes ötszázalékos parlamenti küszöböt.

"Elnök asszonnyal is részletesen megbeszéltük:

közös érdek a (Romániában élő) magyar kisebbség jogainak teljes mértékű tiszteletben tartása, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket. Apropó: abban is megállapodtunk, hogy jó, ha a román nyelvet is használják" - mondta a román államfő.

Ioannis ugyanakkor úgy vélte: sajnálatos jelenség, hogy mindkét országban vannak olyan politikusok, akik az etnikai feszültségek szításával akarnak kitűnni és olyan érveket hangoztatnak, amelyek "nem a kisebbségek érdekeit szolgálják és amelyekkel nem lehet egyetérteni". Szerinte ezeknek a "felfújt" témáknak a többsége mesterségesen szít feszültséget, amit párbeszéddel lehet csak enyhíteni, mindkét fél közreműködésével a "románok és a magyar etnikumúak érdekében".

A magyar közmédiának a marosvásárhelyi katolikus gimnázium máig megoldatlan helyzetét firtató kérdésére Iohannis kifejtette: szívügye az ország teljes oktatási rendszerének korszerűsítése, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, már csak azért is, mert politikusi pályafutása előtt maga is tanárként dolgozott egy német tannyelvű iskolában.

"Néha nincs elég szakképzett tanár, máskor a szervezéssel van gond, mint a marosváráshelyi líceum esetében, ahol az igazságszolgáltatás elé került az ügy és megoldásra várnak. Másutt az infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint szeretnénk, de biztosíthatom önt és Románia minden diákját, valamint szüleiket, hogy jóhiszeműek vagyunk, a célunk a minőségi oktatás, tannyelvtől függetlenül" - mondta a román elnök.

Novák Katalin bukaresti látogatása alkalmával 12 éve először került sor államfői szintű magyar-román megbeszélésre. A magyar köztársasági elnök szerdán Nicolae Ciuca kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettesével is találkozik és felkeresi a bukaresti Kávineum református templomot, ahol a román fővárosban élő magyar közösséggel találkozik.