Számmisztika az EU-pénzekről: Orbán sikernek, az ellenzék vereségnek tartja

---

Brüsszel - Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken - jelentette be Orbán Viktor.

---

A 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő péntek esti brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.

A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken - jelentette ki a kormányfő.

Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg.

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.

"Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban" - mondta Orbán Viktor. Közölte: sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el. A kormányfő a számos részterület közül kitért arra is, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre.

Magyarország az egyik legnagyobb nyertese az európai állam- és kormányfők kétnapos ülésén született, az Európai Unió hétéves költségvetését meghatározó megállapodásnak - áll a Fidesz európai parlamenti delegációjának közleményében.

"Siker, hogy hazánk megőrizte a magyar gazdák számára folyósított agrártámogatásokat és az eredeti javaslathoz képest jelentősen nőtt a kohéziós források összege is" - olvasható a közleményben, amely hangsúlyozza, mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a hétéves uniós büdzsé az eredeti európai bizottsági javaslathoz képest 73 milliárd euróval, 960 milliárd euróra csökken.

Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint az Orbán-kormány nem tudta érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket a hétéves uniós költségvetési vitában. Tabajdi Csaba szerint "akárhogy is csűri-csavarja" Orbán Viktor a számokat, a veszteséget a magyar polgárok, vállalkozók és kistérségek szenvedik el. Tabajdi Csaba közölte: a szocialisták támogatták a kormányt a kohéziós alapok támogatásáért folytatott erőfeszítéseiben, de csalódtak, mert Magyarország 4,6 milliárd eurót vesztett a jelenlegi költségvetési időszakhoz képest.

A büdzsé főösszege napközben már nem változott, a struktúra is alig

A reggel hatkor kiszivárgott javaslathoz képest nem változott az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, elfogadott, végleges többéves pénzügyi keretének (multiannual financial framework, MFF) főösszege. A tagállamok által elfogadott dokumentum az uniós kötelezettségvállalásokat a hét év alatt összesen az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) kerek 1 százalékában, 2011-es árakon számítva 959,9 milliárd euróban maximálja, a tervezett kifizetéseknek pedig 908,4 milliárd eurónál szab határt.

Az elfogadott MFF végül a reggeli javaslattal szemben 324,7 milliárd euró helyett valamivel többet 325,15 milliárd eurót szán a felzárkóztatást szolgáló kohéziós támogatásokra.

A Magyarországra vonatkozó úgynevezett kiadási plafon pedig a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2,59 százaléka, vagyis Magyarország minden évben GDP-jének legfeljebb ekkora hányadát kaphatja azoknak a régióknak a felzárkóztatásának támogatásához, amelyekben a GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A hét magyarországi régió közül hat ilyen. Emellett a felzárkózó térségeknek a reggeli javaslatnál további 160 millió euróval többet, 1,56 milliárd eurót irányoz elő.

A korábbi tervekkel ellentétben az elfogadott MFF Magyarország legelmaradottabb térségei esetében 75 helyett 85 százalékban maximálná az uniós finanszírozás arányát a támogatott projektekben. A keretköltségvetés emellett lehetővé teszi a vissza nem igényelhető forgalmi adó beszámítását is a támogatási összegbe, ami mellett Magyarország következetesen érvelt az egyeztetések folyamán. Ez, valamint a magasabb uniós finanszírozási arány becslések szerint éves szinten 210 milliárd forintos egyenlegjavulást jelent a magyar költségvetés számára ahhoz képest, mint azok a felhasználási szabályok, amelyekre az Európai Bizottság eredetileg javaslatot tett.

Az MFF a kohéziós fejezet mellett a foglalkoztatás növelése és a növekedés ösztönzése érdekében 125,6 milliárd eurót különítene el a versenyképesség növelésére. Ennek részét képezi az az úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköz, amely kifejezetten a határokon átnyúló infrastrukturális, közlekedési, energetikai és telekommunikációs beruházásokat támogatná összesen 29,3 milliárd euróval, amelynek harmadát, 10 milliárd eurónyi beruházást a kohéziós alapból kell megvalósítani.

A pénzügyi keret az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat, halászati és klímavédelmi kiadásokat tartalmazó fejezetet 373,18 milliárd euróban határozza meg, 15,69 milliárd eurót fordítana a többi között a migráció és a menekülthelyzet kezelését, a külső határok védelmét és a belbiztonságot támogató kiadásokra, 58,7 milliárd eurót az unió globális szerepvállalására, külpolitikára, humanitárius és fejlesztési segélyekre, végül pedig 61,63 milliárdot allokálna az adminisztráció, az intézményrendszer számára.

A kohéziós és az agrárdosszié kivételével az MFF összes többi fejezetében – hol kisebb, hol jelentősebb – lefaragás tapasztalható ahhoz képest, mint amit novemberben terjesztett a tagországok vezetői elé Herman Van Rompuy. Az Európai Unió történetében pedig először fordul elő, hogy a szervezet hétéves keretköltségvetése nominális csökkentést tartalmaz a megelőző periódushoz képest. A 2014 és 2020 közötti időszakban megengedett kötelezettségvállalások körülbelül 34,1 milliárd euróval maradnak el a 2007 és 2013 közötti szinttől.

Van Rompuy: az európai vezetők felelősségérzetét jelzi a megállapodás

Az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről elért megállapodás – hangoztatta az Európai Tanács elnöke pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki tárgyalásait követően.

Herman Van Rompuy kiemelte: a csúcstalálkozón kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely „talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket”. Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket.

Az Európai Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről. A sajtótájékoztatón felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki úgy értékelte, hogy a megállapodás „nem tökéletes”, de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. Mint mondta,  „a bizottság jobban örült volna, ha a tárgyalások az eredeti javaslatához jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek”, de elismerte, hogy a megállapodás „jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek”.

Hangsúlyozta: a költségvetésben „jelentősek” a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést.

A tárgyalásokat értékelve Herman Van Rompuy elmondta: leginkább ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy „nem adhatjuk fel az oktatásba, innovációba és növekedésbe történt befektetéseinket”. Az előző hét évekhez képest 2014-20-ban 34 milliárd euróval több forrás jut majd a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programokban – tette hozzá.

A költségvetés mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így a reggeli megállapodásnak megfelelően 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. Az EU költségvetése ezáltal éppen a térség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát teszi ki - mutatott rá.

A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés 6 milliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból.

José Manuel Barroso kiemelte: egyes területeken, így az innováció,oktatás és a kis- és középvállalatok támogatása terén többet lehet majd költeni az elkövetkező években.

A bizottság elnöke egyben a költségvetési megállapodásban meglévő szolidaritást hangsúlyozta. Sikerült megerősíteni a szolidaritás dimenzióját azzal, hogy a legsebezhetőbb térségekben biztosítják a társfinanszírozás és előfinanszírozás lehetőségét – mondta, hozzátéve, hogy ezek nélkül ezekben az országokban nehezen tudnák lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.

Barroso elnök nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés végrehajtása során biztosítani kell a „lehető legnagyobb rugalmasságot”. Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy akár egyik évről a másikra is át lehessen csoportosítani a kifizetéseket – tette hozzá.