Öt éve ül Szent Péter székében a foci, a tangózene és a nők nagy tisztelője
Szerző: MTI/Híradó.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.03.13. 17:10 | Frissítve: 2018.03.13. 17:13
Vatikánváros - Egyfelől a legtámogatottabb, másfelől a legtöbbet kritizált egyházfő a ma éppen ötödik esztendeje megválasztott Ferenc pápa. A jezsuita Jorge Mario Bergoglio pápává választása után „szegényeket szolgáló szegény egyházat” hirdetett, s ezt a kritikusok szerint sikerült is megvalósítania. Szemére vetik ugyanakkor, hogy a Vatikán belső reformjai lassan haladnak.
Támogatottsága miatt a legnépszerűbb, az őt érő kritikák miatt viszont az egyik legtöbbet bírált pápának számít a 2013. március 13-án megválasztott Ferenc pápa.

Kritikusai szerint támogatottsága nagyobb az egyházon kívül, mint belül.
A hívek nagy része szerint Ferenc pápa „legenda”, aki felrázza az egyházat és változásokat követel, egyes hírek szerint ugyanakkor az egyházon belülről időnként nagy ellenállás kíséri munkásságát, noha egyházvezetési pozíciója erős.
A Corriere della Sera című népszerű olasz napilapban éppen egy esztendeje Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed Közösség vezetője azt hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa igazi latin-amerikai papként a kereszténység vonzó üzenetét hirdeti, ami határok nélküli, globális, nem védekező, nem kisebbségi keresztény szemléletet jelent. Riccardi szerint a pápaság meglepetéseinek nincs vége: ettől tartanak Ferenc bírálói, és ebben bíznak támogatói is.
Nagy reformer, de a doktrínát nem kérdőjelezi meg
Ferenc ugyanúgy nyitott az egyház legkonzervatívabb, mint legliberálisabb csoportjai felé, párbeszédet folytat az ateistákkal, nyit az elvált hívők felé, de nem változtatta meg az egyházi doktrínát. Személye – olasz származású argentin – szoros kapocs a harmadik világhoz, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti közösség tagja, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tiszteli.
Egyes kritikusai szerint nem reformálta meg a kúriát, ám valójában mélyreható reformokat indított el. Létrehozta például a bíborosi tanácsot az egyetemes egyház kormányzása és a római kúria működésének átalakítására, átalakította a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését a nagyobb átláthatóság érdekében, rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról. Különbizottságot állított fel az egyház tagjait érintő legsúlyosabb bűncselekmények – köztük a papi pedofília eseteinek – minél gyorsabb kivizsgálására, s minden papra kiterjesztette az abortusz megbocsátásának jogát.
A szegények fellegvára lett a Vatikán
A XVI. Benedek lemondása után pápává választott Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke a Szent Péter-bazilika erkélyén bemutatkozásakor azt mondta magáról: „majdnem a világ végéről érkeztem”. Ezzel azonban nem kizárólag Argentínára utalt, hanem a világnak és a társadalomnak a peremén élő térségekre és emberekre. A jezsuita pápa a megválasztása utáni harmadik napon meghirdette, hogy a „szegényeket szolgáló szegény egyházat” szeretne, és ezt még a La Repubblica szerint is sikerült keresztülvinnie, legalábbis
a Vatikánt – mint írják – Ferenc pápa három év alatt a „szegények fellegvárává tette”.
A pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét.
Pápa a palotán kívül
Puritánsága első jeleként a pápai palota helyett a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta. A Szent Péter téren és környékén a hajléktalanokat segítő zuhanyzókat, ingyenes fodrász- és orvosi szolgáltatást, menhelyet alapított. A pápai alamizsnahivatal segítségével majdnem minden nap pénzt juttatnak a rászorulóknak.

A Vaticaninsider.it olasz portál szerint a Ferenc pápát jellemző, kezdetben újdonságnak számító, mára már megszokottá vált „egyszerű gesztusok” – például az, hogy a Szent Márta-házban lakik, hogy régi autót használ, egyszerűsíti a protokollt, a szegényekkel, a betegekkel és a börtönben levőkkel való találkozást keresi –
célja az, hogy nem a pápát, hanem az egyházat vigyék közelebb az emberekhez.
Az e világi dolgokat elutasítja, még Buenos Aires-i érsekként autója sem volt, inkább a tömegközlekedést használta, és állítólag még ételeit is maga készítette. Öltözködésében, életvitelében is rendkívül puritán. Szereti a focit, a tangózenét, menzán ebédel és fontos számára a személyes kapcsolattartás az emberekkel.
A spanyolon kívül beszél olaszul, angolul, franciául és németül, a Twitteren és az Instagramon több millió követője van.
Diplomáciai sikereket ért el, és lenagymamázta Európát
Ferenc pápa nagymértékben fellendítette a Vatikán nemzetközi diplomáciai szerepét. A nemzetközi politikában is a találkozás kultúráját szorgalmazza, a Vaticaninsider szerint ezért nem szigeteli el Vlagyimir Putyint (akitől 2013 szeptemberében levélben sürgette a szíriai béke előmozdítását), ezért erősítette meg a párbeszédet a muzulmán politikai és vallási vezetőkkel, ezért segítette elő a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai nyitást. Ferenc pápa baráti viszonyt ápol I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával és az első katolikus egyházfő volt, aki találkozott Kirill orosz pátriárkával.
Ferenc pápa határozott véleményt fogalmazott meg az általa „öreg és gyermektelen nagymamának” nevezett Európáról is, valamint enciklikát írt a teremtett világ védelméről a párizsi éghajlatváltozási konferenciára.
A Time magazin 2013-ban az év emberének választotta.
Rászoruló gyerekekkel és egy extra hosszú pizzával ünnepelt
Tavaly decemberben töltötte be 81. életévét. Születésnapi ünnepségén a Vatikán által támogatott rászoruló gyerekek vették körül; egy szál születésnapi gyertyáját egy extra hosszú pizza mellett fújta el.

Pápa ilyet még nem mondott: a nő harmónia, költészet és szépség
Habár a nőellenesség vádját is megkapta már a pápa nem egyszer, a női nem talán legszebb meghatározását mégis tőle hallhatták a Szent Márta-házban még 2017 februárjában, egy reggeli szentmise alkalmával:
„A nő harmónia, költészet és szépség, Isten nagy ajándéka.”
Idén január 16-án, Santiago de Chile egy női börtönében vigasztaló szavakkal fordult a fogvatartottakhoz, rámutatva, hogy az ő hivatásuk az élet, hiába vannak rács mögött.
Vegyésznek tanult, pap lett
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, egy olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésznek tanult, de mégis a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, amelynek 1960-tól tagja. 1963-ban filozófiai, 1970-ben teológiai doktorátust (licenciátust) szerzett, majd irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított Argentínában. 1969-ben szentelték pappá. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól a San José Kollégium rektora és teológiatanára volt. 1986 márciusában fejezte be doktori értekezését Németországban, majd rendje hazahívta, hogy Córdobában szolgáljon gyóntatóként és lelki vezetőként. 1997-ben Buenos Aires koadjutor (utódlási joggal felruházott) érseke, majd egy év múlva, felettese halála után a város érseke lett. II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, e minőségében a Szentszék több kongregációjának is tagja volt.
Ő volt a „második helyezett” pápajelölt 2005-ben
A lengyel pápa halála után, 2005 áprilisában tartott konklávén a kiszivárgott hírek szerint Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa után ő kapta a legtöbb szavazatot, s állítólag a szoros negyedik forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak. 2005-től hat éven át az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt, nevéhez fűződik az egyik legkonzervatívabb latin-amerikai katolikus egyház megújítása. XVI. Benedek pápa 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, és a pápaválasztó konklávé március 13-án megválasztotta őt a katolikus egyház új fejének.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)