Nem nézi jó szemmel Washington az orosz–török rakétavédelmi üzletet
Szerző: Kossuth Rádió | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.18. 07:25 | Frissítve: 2019.06.18. 07:28
Ankara - Gyengülnek Amerika pozíciói, ráadásul az adásvétel kapcsán jelentős pénzügyi forrásokhoz juthat a szankciókkal sújtott Oroszország.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt héten közölte, reméli Oroszország már a következő hónapban leszállítja Törökországba az Sz–400-as légvédelmi rendszert. Washington erre az F35-ös vadászgépek megvonásával és a pilóták kiképzésének felfüggesztésével fenyegette meg a törököket – hangzott el hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök
Bő egy hónappal ezelőtt jelentette ki Erdogan,hogy Moszkva és Ankara között biztosan létrejön a légvédelmi rendszer ügylete. Az amerikaiak természetesen már akkor is rossz szemmel nézték az eseményeket, és megfenyegették Törökországot.
Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint a helyzet most úgy áll, hogy két szempontból sem jönne jól Washingtonnak, ha létrejönne az „adásvétel”. Az egyik az az elvi szempont, hogy
ezzel az USA ellenfelét támogatja Törökország, a másik pedig, – ami a nemzetközi kapcsolatokban korántsem mellékes – hogy az üzlet jelentős anyagi támogatást nyújt Oroszországnak.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon egy NATO-tagállam miért nem NATO-szövetségestől vásárol légvédelmi rendszert, és hogy mennyire meglepő, ha két szövetséges állam között feszültség alakul ki. A szakértő ezzel kapcsolatban azt mondta, természetesen a szövetségesek között is kialakulhat nézeteltérés, sőt kirívó esetekben a vita odáig fajulhat, hogy az egyik vagy a másik ország a fegyveres fenyegetés eszközéhez nyúl.
Az elmúlt tíz évben a közel-keleti országokban, a Kaukázusban és Ukrajnában is politikai átalakulás ment végbe. Törökország szerepet játszott a közel-keleti változásokban, gyakorlatilag testközelből látta, ahogy ezen országok (Szíria, Irak) közvetlen katonai befolyás alá kerültek.
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg Törökországgal, lépéseket tett külpolitikájának stabilizálására: első körben a nagy NATO-tagállamokhoz fordult, hogy adjanak el rakétavédelmi rendszert, ám ezekkel az országokkal nem jöttek létre az üzletek – nagy valószínűséggel nem tudtak megegyezni az árban. Ankara így kénytelen volt Oroszországgal felvenni a kapcsolatot, Moszkva pedig kapva kapott az alkalmon, és kiváló pénzügyi feltételeket biztosítva el is adta a rendszert Törökországnak.
Az amerikai jelenlét egyre jobban gyengül a világ különböző pontjain – lásd a Közel-Keletet, ahol az iráni befolyás folyamatosan nő –, ezért is fontos az Egyesült Államoknak, hogy az olyan ügyekben, mint például az orosz–török rakétavédelmi rendszer üzlete, minél jobban a saját malmára hajtsa a vizet.
Ezért az egyetlen olyan eszközhöz nyúl, amivel még talán elérhet eredményeket: a fenyegetéshez – fejezte be Kövecsi-Oláh Péter.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)