Már értékelik a magyar csodaműszer eredményeit
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.06.30. 14:59 | Frissítve: 2014.06.30. 14:59
Budapest – Az űridőjárás kutatásához használható, magyar fejlesztésű műszereket tavaly helyezték el a Nemzetközi Űrállomáson. Most elemzik az eredményeket.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három darab fedélzeti adatgyűjtő számítógéppel járult hozzá az Orosz Űrkutatási Intézet által irányított Obsztanovka (Környezet) elnevezésű kísérlethez. A fedélzeti számítógépek közül egy az űrállomás belsejében, kettő az űrállomáson kívül, annak falán, két konténerben van elhelyezve - mondta el az MTI-nek hétfőn Nagy János Zoltán, a kutatóközpont űrtechnikai csoportjának vezetője.
A számítógépekhez tizenegy érzékelő-egység (szenzor) csatlakozik, ezek végzik az adatgyűjtést. A kutatóközpont által kifejlesztett berendezések a szenzorokat vezérlik, fogadják tőlük az adatokat, amelyeket aztán elő-feldolgoznak, tárolnak, majd továbbítanak a földi űrközpontba.
A műszerek 2013 februárjában érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra egy orosz teherűrhajó, a Progressz fedélzetén és 2013 április 19-én szerelte fel az űrállomáson kívül és helyezte őket üzembe hatórás űrséta során az erre kiképzett legénység. A tizenegy adatgyűjtő műszer nemzetközi együttműködés eredménye: magyar, svéd, lengyel, ukrán, orosz, bolgár és angol szakemberek fejlesztették ki őket az űridőjárás megfigyelésére.
Mint azt Nagy János Zoltán elmondta, a szenzorok által gyűjtött adatokat tartalmazó első tárolóegység idén májusban érkezett le a Földre, és az orosz kutatók június elején tették elérhetővé az adatokat a programban részt vevő kutatókollégák számára. A mérési adatok kiértékelése megkezdődött.
A berendezések jövőjéről szólva Nagy János Zoltán elmondta, a cél, hogy több évig működjenek, ám mivel szélsőséges körülmények között üzemelnek, ezért nem lehet előre megmondani a pontos élettartamukat, de azt szeretnék, hogy legalább két évig használhatóak legyenek.
A szakember szerint a kutatási program másik fontos célja a földrengések és a Föld körüli tér összefüggéseinek, vagyis a földrengések előre-jelezhetőségének vizsgálata, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. saját fejlesztésű műszere segítségével végeznek.
Az űridőjárás az ionoszféra, a magnetoszféra és a földközeli interplanetáris térben végbemenő jelenségeket jelenti, amelyek vizsgálata a Föld körül keringő műholdakon elhelyezett műszerekkel történik. Az űridőjárást alapvetően a naptevékenység határozza meg, de galaktikus hatások is befolyásolják. Az Obsztanovka-kísérlet a naptevékenység hatását vizsgálja a magnetoszférára és az ionoszférára.
Nagy János Zoltán szerint az űridőjárás elvont, a földön élő emberek életét kevésbé befolyásoló fogalomnak tűnhet, ám valójában a repülésre, a műholdas kommunikációra is hatással van és szélsőséges esetben a Földön is érezteti hatását. A szakember példaként említette az 1980-as években az Egyesült Államokban bekövetkezett nagy áramszünetet. A kutató szerint akkor olyan erős volt a naptevékenység, hogy az onnan érkező részecskék hatására hiba keletkezett az elektromos hálózatban és több amerikai állam sötétségbe borult.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)