Finnország haladéktalanul beadná a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz
Szerző: biztonsagpiac.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.05.13. 07:58 | Frissítve: 2022.05.13. 07:59
Helsinki - A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.
A finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő kifejezte abbéli reményét, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és komolyan soha nem vette fontolóra, hogy csatlakozzék az észak-atlanti szövetséghez.
A Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben. A szintén hagyományosan semleges Svédországgal együtt Finnország egyértelmű hajlandóságot kezdett mutatni arra, hogy fontolóra vegye a NATO-csatlakozást.
Az utóbbi hónapokban a finn közvélemény érezhetően támogatni kezdte a csatlakozás ötletét, a legutóbbi felmérés már a NATO-tagság 76 százalékos támogatottságát jelezte, és ezt csak 12 százalék utasította el. A korábbi években az ország esetleges NATO-tagságát csak a finnek nagyjából 25 százaléka pártolta.
Svédországban a kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön a Twitteren közölte: Finnország Svédország legközelebbi partnere a biztonsági és védelmi együttműködésben, ezért Stockholm figyelembe fogja venni a finn álláspontot a NATO-tagság kérdésében.
A balti országok örömmel fogadták a finn vezetés bejelentését. A finn csatlakozással “a NATO erősebb lesz, a balti országok nagyobb biztonságban lesznek” – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Mette Frederiksen dán kormányfő a Twitteren azt írta: a finn csatlakozás erősítené a NATO-t és a közös biztonságot. Hozzátette: Dánia mindent megtesz majd annak érdekében, hogy minél gyorsabban lezárják a csatlakozási folyamatot.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondta, van rá lehetőség, hogy Finnországot és Svédországot “elég gyorsan” felvegyék a szövetségbe.
Csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: Finnország NATO-tagsága mind a katonai szövetséget, mind pedig Finnországot erősítené.
“Amennyiben Finnország a jelentkezés mellett döntene, nagy szeretettel fogadnánk a NATO-ban. A csatlakozási folyamat zökkenőmentes és gyors lenne” – mondta a főtitkár, majd hozzátette: Finnország a NATO egyik legközelebbi partnere, kiforrott demokrácia, tagja az Európai Uniónak, és fontos tényezője az euroatlanti biztonságnak.
A katonai szövetség keleti irányban történő bővítését Putyin fenyegetésnek tekinti. Március közepén az orosz külügyminisztérium jelezte, hogy “súlyos katonai és politikai következményei lesznek” annak, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz.
Kreml: fenyegető Oroszország számára a finn NATO-csatlakozás
A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
“Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket” – mondta a szóvivő. Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva az egyensúly ismételt megteremtése és saját biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni. Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz. Finnország döntő mértékben az Ukrajna ellen Oroszország által elindított háború miatt döntött a NATO-csatlakozás mellett.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ukrajnai fegyverszállítása, az ukrán katonáknak a szövetség általi kiképzése, zsoldosok küldése az orosz-ukrán konfliktusba, valamint a szövetség országainak az orosz határok közelében történő gyakorlatozása “megnöveli a NATO és Oroszország közötti közvetlen és nyílt konfliktus veszélyét”, ahhoz képest, hogy egyelőre számukra ez egy közvetve vívott háború. “Egy ilyen konfliktus mindig azzal a kockázattal jár, hogy teljes körű nukleáris háborúvá fajul, amely mindenki számára katasztrofális lenne” – riogatott Medvegyev, aki korábban orosz államfő és miniszterelnök is volt. Majd azt kifogásolta, hogy a külföldi elemzők folyvást a NATO és Oroszország közötti háborúról beszélnek… ehhez képest az orosz kormány beszél folyamatosan arról, hogy a NATO proxyháborút visel Ukrajnában Oroszország ellen. Majd minden logikát felrúgva valótlannak nevezte azt a vádat, hogy Moszkva nukleáris konfliktussal riogatja a világot.