Falat emelne Lettország az orosz határon
Szerző: Napi Gazdaság Online | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.12. 07:17 | Frissítve: 2015.08.12. 07:18
Riga - Az indoklás szerint a kerítés az Oroszországon keresztül érkező közép- és délkelet-ázsiai migránsokat hivatott feltartóztatni.
Biztonsági kerítést húzna fel Lettország az orosz határra, hivatalosan a migráció megakadályozására. Moszkva azonban a lettek oroszfóbiáját látja a bejelentés hátterében.
Lettország falépítésbe kezd Oroszországgal közös határán, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást az ország területére, nyilatkozta Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter egy tévéinterjúban. A mintegy 214 kilométernyi határszakaszon megépítendő kerítés a tárcavezető szerint 17 millió euróba kerülne, a munkálatok pedig négy évig tartanának. A hivatalos indoklás szerint a biztonsági fal az Oroszországon keresztül érkező közép- és délkelet-ázsiai migránsokat hivatott feltartóztatni.
Az illegális bevándorlók száma azonban rendkívül alacsony Lettországban. Idén mindössze mintegy 250 migránst fogtak el a lett hatóságok, szemben a százezernél is több bevándorlót regisztráló dél-európai uniós tagállamokkal. Moszkva éppen ezért úgy gondolja, hogy a biztonsági kerítés ötlete elsősorban az oroszok ellen szól, az illegális bevándorlásra való hivatkozás pedig csak ürügy a lett kormány részéről.
A rigai vezetés két éve már döntött egy ideiglenes kerítés létrehozásáról a határon, ám ekkor nem a bevándorlás állt a biztonsági intézkedések hátterében, hanem az afrikai sertéspestis. A fal végül nem épült meg, mivel az EU lemondott a finanszírozásáról, illetve a zoológusok is aggályosnak találták a kerítést, mivel a sajátos földrajzi adottságok miatt lehetetlen lett volna egy olyan ideiglenes akadály felállítása, ami hatékonyan meggátolta volna a járványt terjesztő vaddisznók mozgását a két ország között. Az orosz–lett határ mocsaras erdőségeken és vizenyős területeken keresztül húzódik, valamint több kisebb tavat is kettészel. Az egyenetlen talajszerkezet és a gyér infrastruktúra miatt tehát reálisnak tűnhet a lett belügyminiszter által említett négyéves határidő.
Lettország a Szovjetunió szétesése után vált függetlenné Észtországgal és Litvániával egyetemben. A három balti állam a mai napig negatív érzelmeket táplál az oroszok ellen. Moszkvára mint a függetlenségükre legnagyobb veszélyt jelentő fenyegetettségre tekintenek.
A nyugat-európai és transzatlanti integráció ezért is kifejezetten fontos nekik, a balti trió 2004-ben vált az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagjává.
Külön problémát jelent a balti államokban a nagyszámú orosz származású állampolgár, akik nagyrészt a szovjet idők alatt érkeztek a régióba. Lettország népességének negyede, mintegy 500 ezer fő orosz nemzetiségű. Moszkva a múltban már többször is felhasználta az orosz kisebbséget agresszív külpolitikája során, ezáltal is mélyítve a törésvonalakat a helyi társadalmakban. A lett többség és az orosz kisebbség közötti viszály minden év márciusában reflektorfénybe kerül, mikor a helyi jobboldali szervezetek és veteránok a szovjetek ellen harcoló lett SS-hadosztályokra emlékeznek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)