CNN-interjú a magyar külügyminiszterrel
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.09.22. 07:38 | Frissítve: 2023.09.22. 07:49
New York - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Richard Quest, a Quest Means Business műsorának vendége volt.
Riporter, Quest Means Business: A magyar külügyminiszter szerint a kilátások a békére Ukrajnában napról napra rosszabbak. Szijjártó Péter elmondta, hogy országa tiszteletben tartja a területi integritást, és nap mint nap látja a háború valóságát. Megkérdeztem a minisztert Ukrajna globális támogatásának csökkenésére utaló jelekről.

Szijjártó Péter: Mindez, amit Ön mond, beleértve egyfajta Ukrajna-fáradtságot az európai parlamentekben, a nemzeti parlamentekben, vagy itt az Egyesült Államokban, ez annak a bizonyítéka, hogy a béke körülményei nem fognak javulni. Ez egy nagy vita Európában köztünk és azok között, akik nem gondolják, hogy a békének most kellene eljönnie, mondván, hogy a helyzetnek a harctéren kellene javulnia napról napra a béke szempontjából. De a helyzet nem ez. Ma a béke körülményei sokkal jobbak, mint holnap lesznek. Tegnap sokkal jobbak voltak, de ma még mindig jobbak, mint holnap lesznek. És holnapután sokkal rosszabbak lesznek, mint holnap. Tehát, itt az idő a békére, a háborút meg kell állítani.
R: Tehát akkor, hogy nézne ki ez a béke? Ön ide-oda siklik, ez akkor a Donyeck előtti vonalat vagy a Krím előtti 2014-es vonalat jelenti? Tehát hogy néz ki a béke Ön szerint?
Sz.P: Rendben. Azt hiszem, lépésről lépésre kellene haladnunk. Mert először is, a cél az kell, hogy legyen, hogy mentsük az emberéleteket. Mert minden egyes nap, amivel ez a háború folytatódik, további emberéleteket követel. Beleértve sajnos a magyarokat is, tudja, mondtam, hogy van egy magyar közösség Ukrajnában, amelynek tagjait besorozzák a hadseregbe, a frontra vezénylik őket, és sajnos életüket vesztik. Tehát először a háborút kellene megállítani, aztán az ukránokat és az oroszokat tárgyalóasztalhoz ültetni, és tárgyalni a békeszerződésről. Természetesen ez nem fog megtörténni az Egyesült Államok nélkül. Az Egyesült Államoknak ott kell lennie, az Egyesült Államoknak részesének kell lennie a garanciáknak, hogy a béke fenntartható legyen. Nézze, van néhány alapelv...
R: De lehet-e azt érzékeltetni, hogy Oroszország bármiféle területi előrehaladást vagy nyereséget ért el, mert ha ez a helyzet, akkor bizonyára egyetért azzal, Miniszter úr, de facto azt mondjuk, hogy akár győzhetett is.
Sz.P: Ezért gondolom, hogy bizonyos elveknek nagyon stabilnak kell lenniük. És ezek az elvek a területi integritás és a szuverenitás kell, hogy legyenek. Ezeket a világ minden országa esetében tiszteletben kell tartani. Területi integritás és szuverenitás. Ezeket tiszteletben kell tartani. Ennek egy alapvetésnek kell lennie. De a háborút meg kell állítani.
R: Az alapvetés, amiről beszél, az egy kicsit nehéz ügy.
Sz.P: Igen, ez biztos.
R: Mert mindenki mondhatja, hogy békének kellene lennie. Ön szerint, vagyis a magyar álláspont szerint Oroszországnak teljesen ki kell vonulnia Ukrajna keleti részéből és a Krímből?
Sz.P: A mi álláspontunk – mondom még egyszer – az, hogy nemcsak Ukrajnával kapcsolatban, hanem a világ összes országával kapcsolatban a területi integritást és a szuverenitást tiszteletben kell tartani. Azért, mert ha ezt nem tartjuk tiszteletben, akkor más országokat is arra buzdítunk, hogy megszállják más országok területeit. Ennek nem szabad így lennie.
R: De az Önök elutasítása, a terület meghatározásának elutasítása az, ami miatt mások azt mondják, hogy mellébeszélnek, nem igazán… ők úgy gondolják, hogy Putyin megtarthatja a Krímet, úgy gondolják, hogy megtarthatja Donyecket.
Sz.P: De tudja, mi soha nem ismertük el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem. Európa soha nem tett ilyet, és mi sem tettünk soha ilyet, úgyhogy nem kellene olyan kérdéseket megnyitnunk, amelyek soha nem voltak nyitva.
R: Mennyire súlyos ez a jogsértés Ön szerint? Úgy értem, az amerikai elnök azt mondja, hogy támogatnunk kell a jogot, hogy Ukrajna, érti…, hogy továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát. Miközben közeleg a tél, amikor egy olyan ország, mint Magyarország ismét energiaválsággal fog szembesülni.
Sz.P: Nos, remélhetőleg nem.
R: De megvan ennek az esélye.
Sz.P: Nézze, tudja, a gázszállítási útvonal már nem Ukrajnán halad keresztül Magyarországra. Mivel a gázt Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítjuk, a Török Áramlat nevű néhány éve megépített gázvezetéken keresztül, ez biztosítja számunkra a gázellátás biztonságát. Ami az olajat illeti, a szállítás Ukrajnán keresztül történik. Most Ukrajna körülbelül ötszörösére emelte a tranzitdíjat, ami nem tisztességes lépés, de számunkra az a legfontosabb, hogy az ellátás biztonsága megmaradjon. Most, lekopogom, azt mondhatom, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy az energiaellátásunk biztonságos legyen, a gáztárolóink majdnem tele vannak, ezek biztosítják, hogy az elkövetkező hónapokban, még ha nem is lenne szállítás – ami remélhetőleg nem fog megtörténni –, biztonságban vagyunk. Biztonságban vagyunk.
R: Lesznek, akik azt fogják mondani, hogy Putyin elnök Moszkvában kárörvendve figyeli, ahogy a nyugati szövetségesek egymásnak esnek. Úgy értem, képletesen szólva, elkezdenek vitatkozni a pénzen. Átvihet-e McCarthy egy újabb segélycsomagot, amikor az egész pártja ezt nem akarja? Lengyelország most azt mondja, hogy most már magunkra kell gondolnunk, és aki csak néz és nevet, az Putyin.
Sz.P: Igen, de tudja, nem hiszem, hogy azzal kellene frusztrálnunk magunkat, hogy mások szemszögéből nézzük egymást. Magunkat a saját nemzeti érdekeink szemszögéből kellene néznünk. És én azt gondolom, hogy nemcsak Magyarország nemzeti érdeke, hanem minden európai ország érdeke, hogy ez a háború befejeződjön. Mert ez a háború Európában zajlik, európai emberek halnak meg, európai infrastruktúrát rombolnak le. Tehát lehet, hogy ez máshogy néz ki az óceán túloldaláról, pár ezer kilométerrel távolabbról, innen nézve ez geopolitika. De ott ez a mindennapi valóság. Látjuk azt, hogy szétszakadt családok érkeznek hozzánk, több mint egymillió menekültet fogadtunk be, mondtam, már több mint ötezer ukrán gyereket írattak be iskolákba és óvodákba Magyarországon, akikkel nincs ott az édesapjuk, mert Ukrajnában maradtak, és reméljük, hogy még életben vannak. Tehát számunkra a háború a mindennapi valóság, a mindennapi szenvedés. Minden európai ember megfizeti az árát. Tehát számunkra ez nem geopolitika. Ezért kell először… lépésről lépésre kell haladnunk. Először is, meg kell állítani, aztán kell gondolkodni, hogyan tovább.
R: Zelenszkij elnök rossz diplomata? Egy gyenge.... Úgy értem, mindenkit egy oldalra állított. Kezdetben. De most sikerül felbosszantania néhány olyan országot, amelyeket éppen neki kellene a fedélzeten tartania.
Sz.P: Nézze, hagyjuk az ukránokra, hogy eldöntsék, Zelenszkij elnök jó vagy rossz diplomata. Az országáért harcol. Ki tenné ezt másképp? Úgy értem, a saját országáért harcol. Meg kell értenünk őt. Akár jó, akár rossz diplomata, akár jó, akár rossz híreket hoz, nézzék, ha visszaadná az ukrajnai magyar kisebbség jogait, azokat a jogokat, amelyeket lépésről lépésre vettek el tőlük 2015 óta, az megkönnyítené a mi viszonyunkat is hozzá vagy Ukrajnához. Nem tudom, hogy miért nem teszi meg. De biztos van rá magyarázat.
R: De nem hozhatunk be folyamatosan újabb és újabb témákat. Úgy értem, megértem Magyarország helyzetét a lakosság miatt.
Sz.P: Igen…
R: De ez pontosan az a fajta kérdés, ami a végén harcba torkollik.
Sz:P: Hogy érti ezt?
R: Nos, úgy értem, más ország kisebbségi lakossága is eszköz szokott lenni, mint most az ukrajnai háborúban, hogy mások azt mondhassák, azért jövünk, hogy megvédjük a saját népünket.
Sz.P: Nézze, mi a jog eszközével védjük őket, és szerintem minden ország ezt tenné, ezt kellene és ezt is teszi. Százötvenezer magyar él ott. Az ő jogaik csorbítása nem Zelenszkij elnökkel kezdődött, hanem már 2015-ben. És el sem tudom mondani, hány találkozóm volt Ukrajna éppen aktuális külügyminiszterével, amikor arra kértem őket: ne tegyék ezt! Lehetnénk barátok, lehetnénk szövetségesek. De az, hogy elvesznek minden jogot a magyar kisebbségtől, hogy anyanyelvükön férhessenek hozzá az oktatáshoz, a médiához, a kultúrához, minden egyébhez, nos, ez konfliktust okoz kettőnk között. Miért teszik ezt? És hamarosan jön a soron következő kérdés, hogy egyetértünk-e azzal, hogy megkezdődjenek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. És ha nem adják vissza a magyarok jogait, nagyon bonyolult helyzetbe kerülünk. Hogyan mondhatnánk erre igent? Tudja, a kisebbségi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai, ennek tiszteletben tartása nagyon fontos európai kérdés.
A miniszter a közösségi oldalán megosztott videóban elmondta, itt az ideje az ukrajnai háború megállításának.