A kisebbségek autonómiájáról beszélt a budapesti politikus Szlovákiában
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.11.12. 07:24 | Frissítve: 2013.11.12. 07:29
Pozsony – Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy vélte, új minőségű kapcsolat jött létre Magyarország és Szlovákia között.
Ha egy kisebbségben élő közösség meg akar maradni, nincs más út számára, mint az autonómia, amely a közösségi lét szinonimáját és garanciáját jelenti egyidejűleg – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár hétfőn Pozsonyban a Beszélgetések a nemzettudatról című esten.
A Magyar Közösség Pártja (MKP) pozsonyi központjában megrendezett beszélgetéssorozat hétfői epizódjának témájaként egyebek mellett az autonómia kérdésköréről, valamint Magyarországnak és Szlovákiának a lezáratlan történelmi kérdésekhez való viszonyulásáról beszélt az est két vendége: Németh Zsolt és Frantisek Miklosko, a pozsonyi törvényhozás volt elnöke, valamint vendéglátójuk, Csáky Pál, az MKP elnökségi tagja.
Németh Zsolt az autonómiával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mennyire fontos a kisebbségben élő közösségek számára. A felvidéki magyar közösségre vonatkozóan kijelentette: a legfontosabb a párbeszéd fenntartása, amit az is alátámaszt, hogy az utóbbi években a felvidéki magyar közösség már másként vélekedik erről a témáról, mint korábban. „Vívmány, hogy az autonómiáról Szlovákiában is szép lassan szótár készül” – hangoztatta a külügyi államtitkár, hozzátéve: az autonómia kérdéskörének elfogadottságában Szlovákiában az elmúlt egy-két évben sikerült előrejutni.
Frantisek Miklosko, a pozsonyi törvényhozás volt elnöke azt hangoztatta, hogy egy szlovák számára nem jelent problémát felfogni: egy magyarnak Trianon tragédia, ugyanakkor a szlovákok számára az első csehszlovák köztársaság „Szlovákia megmentését” jelentette.
Németh Zsolt a két ország kapcsolatát értékelve hangsúlyozta: új minőségű kapcsolat jött létre Magyarország és Szlovákia között. A két ország közötti stratégiai együttműködésről szólva több, a hatékony régió megteremtését célzó megállapodás megkötését említette. Emlékezetett: a magyar kormány egyik kiemelt programja a határ menti közlekedés és infrastruktúra fejlesztése, ennek értelmében 25 új határátkelő nyílik meg majd a két ország között 2020-ig. Hozzátette: kiemelt jelentőségű az észak-déli energetikai folyosó megteremtése is. Ezzel összefüggésben szép eredménynek nevezte a magyar és a szlovák gázvezetékek összekapcsolását, aminek próbaüzeme már a jövő évben beindul. Rámutatott: többen úgy vélik, hogy „csend van a magyar-szlovák kapcsolatokban”, de ez a „viszonylagos csend” a folyamat pozitív irányú fejlődését jelzi, mert a felek keresik a megoldást a megoldatlan kérdésekre.
Miklosko a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásával kapcsolatban megállapította: 1989 álmai és elképzelései mentén kell építeni a jövőt, amit az is alátámaszt, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt két és fél évtized a legbékésebb időszakok egyikének számít a szlovák-magyar viszonyban. De látni kell, hogy a rendszerváltoztatás után eleinte a két nemzet „közös identitásában” azokat a pontokat kereste a két fél, amelyek elválasztották őket, ma viszont mind többen látják, hogy a két nemzetet összekötik a keresztény Európa védelmében tett lépések – tette hozzá.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagja, a beszélgetéssorozat házigazdája az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: céljuk, hogy a felvidéki magyar értelmiségnek egy olyan fórumot teremtsenek, amelyen a nemzettudatról, a közösség jövőjéről és esélyeiről hallhatnak és beszélhetnek.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)