Az összetartozás élményét éltük át Ferenc pápa csíksomlyói miséjén – fotókkal
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.05. 08:20 | Frissítve: 2019.06.05. 08:20
Csíksomlyó - A pápa Csíksomlyóra látogatása nem csupán egy különleges esemény, hanem lelket feltöltő, maradandó élmény. Személyes ügy, ugyanakkor nagyon erős közösségteremtő ereje is van.
Mindig vágytam Csíksomlyóra, hogy megtapasztalhassam, milyen érzés ott lenni a pünkösdi búcsún a sok magyarral együtt. Eddig még nem jutottam el oda, idén viszont már mindenképp el akartunk menni a családommal.

Fotó: MTI/Veres Nándor
Azt azonban soha nem gondoltam volna, hogy épp egy olyan szentmisén vehetünk részt a kegyhelyen, amelyet a pápa mutat be.
Korábban többször is zarándokoltunk már – együtt és külön-külön is –, akár busszal, akár gyalog tettük meg az utat, de ilyen élményben azelőtt nem volt részünk. Busszal vágtunk az útnak; hosszú és kalandos utazás volt, sokat beszélgettünk és együtt imádkoztunk. Éjjel 1 órára értünk Csíkszeredára,ahonnan gyalog indultunk a csíksomlyói kegytemplomhoz.
Már messziről megláttuk a templom tornyait, a kapun belépve pedig a virrasztó, imádkozó sokaság fogadott. Mi is becsatlakoztunk, bár olykor le-lebicsaklott a fejünk a fáradtságtól.
Pár órával később már szedelőzködtünk, és indultunk is a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe. Nagyon korán, hajnali 5 órára érkeztünk meg az akkor szinte még üres területre, hamarosan azonban egyre jobban benépesedett a Hármashalom-oltár környéke.

Ahogy gyűlt a tömeg, úgy fordult egyre rosszabbra az időjárás is: mintegy öt órán át álltunk, vártunk és áztunk, néha pedig olyan köd ereszkedett alá, hogy öt méterre sem láttunk el. De ez sem szegte kedvét a zarándokok tömegének; erdélyi és anyaországi magyarok, románok, csángók, székelyek mind áhítattal várták Ferenc pápát. S mire megérkezett a római katolikus egyházfő, az isteni gondviselésnek hála kitisztult az idő, és még a nap is kisütött.
Átázva, fázva, sárosan, sajgó lábakkal álltunk a nyeregben, de megérte ott lenni.
A pápa Csíksomlyóra látogatása ugyanis nem csupán egy különleges esemény, hanem lelket feltöltő, maradandó élmény.
Személyes ügy, ugyanakkor nagyon erős közösségteremtő ereje is van: amikor megjelent Ferenc pápa, egyszerre kezdte énekelni a százezres tömeg a „Hol szent Péter sírba téve” kezdetű pápai himnuszt. Volt, aki sírt, volt, aki tapsolt örömében, a körülöttem lévők arcáról pedig egytől egyig a boldogság tükröződött Péter apostol utóda láttán.
Az egyházfő pápamobillal érkezett a helyszínre, mosolyogva és integetve üdvözölte a hatalmas tömeget. A szentmisét latinul mutatta be a pápa, szavaira pedig egy emberként válaszolt a százezernyi magyar. A szentbeszédet olaszul mondta el, majd románul és magyarul is megismételték.
A szentmise nagy áldást, a Szentatya szavai pedig bátorítást jelentettek.
„Zarándokolni azt jelenti, hogy mint nép hazatérünk. Egy nép, amelynek gazdagsága a számtalan arc, kultúra, nyelv és hagyomány (…) A zarándoklat kihívás, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól. Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a kissé kaotikus tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében” – mondta a pápa, a szavai pedig nagyon megérintették a zarándokokat.
Hiszen tényleg egy nép vagyunk, és kötelességünk tisztelni a másikat és együttműködni, hogy egy jobb hellyé tegyük ezt a világot.
S ahogyan körbenéztem, mindenki szemében azt láttam, hogy erre vágyik.

Teljes áhítattal figyelte a tömeg, amikor a pápa a magasba emelte az áldozati kelyhet, megtörte az ostyát, majd zarándokok ezrei álltak sorba, hogy magukhoz vegyék Krisztus testét és vérét. Az áldoztatást követően a Szentatya a pápák különleges adományával, egy aranyrózsával ajándékozta meg – a Szűzanya iránti tisztelete jeléül – az 500 éves Mária-kegyszobrot, melyet a Hármashalom-oltárhoz szállítottak át a templomból.
A szentmise befejeztével, még távozása előtt hallhatta Ferenc pápa, amint a százezres tömeg tiszta szívből, összetartozva elénekli a magyar és a székely himnuszt.
A pünkösdi hétvégén pedig ismét összegyűlhetünk a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelyén, amikor Ferenc pápa már rég Rómában tartózkodik. Akkor újra átélhetjük az összetartozás élményét, a vallástól független örömöt, és együtt ünnepelhetünk. Mert nem kell katolikusnak lenni ahhoz, hogy boldog legyen valaki Csíksomlyón.
HOZZÁSZÓLÁSOK (3)
Gémesi Gábor
II. János pápa hiteles és igaz ember volt. Szent. A lemondatott és megpuccsolt Benedek pápa is tartotta és védte a katolikus hagyományt. Ferenc kit mit szolgál?
Gémesi Gábor
Nem a katolikusokkal van baj. Sőt: sok jót tesznek az országért és Debrecenért! Ferenc pápa azonban inkább liberális, mint katolikus. Menekült és toleranciapárti. Erőlteti az etnikai keveredést. Angela Merkel férfiban.
Gémesi Gábor
A Szentatya megszólalhatott volna magyarul. II. János Pál szinte végig magyarul beszélt, amikor hazánkban járt. Elvégre Ferenc pápa ősi magyar földön járt, amelyet erőszakkal vettek el a románok. Fontos gesztus lett volna, ha a nyelvünkön is beszél. Nemcsak latinul. A románokkal együtt szeretnének és kénytelenek élni a kinn rekedt magyarok. Kérdés, hogy a román hatalom és többség együtt akar élni Velük? Támogatja a kisebbségeket vagy elveszi jogaikat és ellenük uszít? Elnyomja vagy elismeri őket?