Ostrom előtt a város, ahol visszatérő vendégek a debreceniek és a hajdúságiak
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.08.01. 12:00 | Frissítve: 2021.08.01. 12:00
Kőszeg – Vajon hogyan állja a sarat a 11 ezer lakosú városka, amikor augusztus 5-9. között túlerőben lévő vendégsereg veszi „ostrom alá”?
1532 augusztusában a Jurisics Miklós várkapitány vezette várvédők sikerrel verték vissza a hatalmas török sereg támadásait, így Európát is megvédték a betolakodóktól. Hőstettükre ma is tisztelettel emlékezünk. Idén már 14. alkalommal rendezik meg Kőszegen az Ostromnapokat, amelyre a helyiek szeretettel várják a vendégeket, akik együtt kívánnak ünnepelni velük.
Idén tizennegyedszer rendezik az Ostrom-napokat (Fotó: Kőszeg Turizmus)
Aki tehát a közeli nyári napokban ellátogat az ország egyik legszebb városkájába, annak lesz része élményben és vigasságban, miközben felidézik a 489 évvel ezelőtt történteket. A hagyományőrző napokon folyamatosan zajlanak a villám-összecsapások a belváros különböző pontjain (Jurisics tér, Diáksétány-Bécsi kapu), hogy majd estefelé megkezdődhessen a várostrom. (Rossz idő esetén másnap a törökök újra próbálkozhatnak.)
A „múzeumostrom” is hosszúra nyúlhat, hiszen a kiállítóhelyek egész hétvégén egy belépővel, kedvezményesen látogathatók, ráadásul az ott maradók is jól járnak, mert a jegyek augusztus 11-ig (szerda) érvényesek maradnak.
Sokan jönnek Kelet-Magyarországról
Kőszeg nem csak „egy misét ér meg” – főként ha a környékbeli települések több mint 400 látnivalóját, attrakcióját is szemügyre vesszük. Az eligazodásban, a programok megtervezésében a megújult Tourinform Iroda munkatársai óriási segítséget tudnak nyújtani. A fogadótérben interaktív terepasztal található. Egyik oldalán a város és a Kálváriától az Óházig, a Kenyérhegyig tartó hegyoldal látható. A másik oldalon pedig az egész Alpokalja: Borostyánkőtől Csepregig, Kőszegtől Felsőőrig. Az érintőképernyőn előhívhatunk térképet az ostromra felvonuló török seregek elhelyezkedéséről, a természetvédelmi területekről, a környékbeli vendégfogadókról vagy a borászatok pincéiről.
Kőszeg nevezetességeiről (akárcsak a régióközpont Szombathelyéről) már olvasható volt cikk a Dehir Utazás-rovatában. Egyébként mint Győrffy Gábor turisztikai menedzsertől megtudhattuk: hiába a nagy távolság, Kőszegen gyakori és visszatérő vendégek a debreceniek és a hajdúságiak, akiket mindig szeretettel várnak, így a XIV. Ostromnapokra is. Ám aki lemarad az augusztus eleji eseménysorozatról, annak jó szívvel ajánljuk a figyelmébe például a szüreti vigasságokat.
Bor a királyok asztalára
Kőszeg ugyan picinyke borrégió, de a családi vállalkozások révén egyre nagyobb területeket vonnak be a szőlőtermelésbe. A város hagyományai is erősen kapcsolódnak a borkultúrához. A legenda szerint a királyok asztalára is került kőszegi bor története a római időkig nyúlik vissza. A szőlészet-borászat itt generációkon átívelő, több évszázados tradíció.
A helyi borászok közül Jagodics Attila azzal büszkélkedhet, hogy bogyós gyümölcsös aromákkal és illattal rendelkező blauburgerével egymás után kétszer is elnyerte a „Város Bora” díjat. Családja a 90-es években a borsmonostori dűlőben kezdte a szőlőtermelést. Édesapja örökségét vette át, s ma már így mondja: „a blauburger a kőszegi bor, a mi fajtánk”.
Kőszeghez közel esik Cák. Az alpokaljai kis falu a műemlékvédelem alatt álló pincesoráról vált országos hírűvé. A nyolc 19. századi borospince különleges néprajzi látványosság. Az 1890-es évek filoxéria-járványáig itt tárolták a bort, később a gyümölcsöt. Azóta a helyiek áttértek a gesztenyetermelésre. Napjainkban borkóstolók helyszíne is a pincesor, októberben hagyományosan gesztenyeünnepet is rendeznek.
Túrázós és belvárosi élmények
Cákon kóstoltuk Stefanich Kornél borait. Pincészetében már a negyedik generáció foglalkozik szőlészettel, főként szintén kékszőlővel. Náluk is előtérbe került a blauburger, de chardonnay és rosé is szerepel a kínálatukban. Ismert boruk a Jurisics vére Cuveé.
A Mándli család 1885 óta rendelkezik szőlőterülettel. Borászatuk Kőszeg és
Zalabér között található. Mándli Tibor azt mondja, hogy Kőszegen minden borászatnak
„kötelező” kékfrankost termelni, de most a cáki történelmi pincesor teraszán ottjártunkkor
chardonnay fehéret és rosét kínált.
Az Alasz család borterasza Kőszegdoroszlónál, a Pogány-dűlő szőlőhegyének gerincén szintén főleg a vörösborokra koncentrál. Boraik modern technológiával készülnek, a vörös zárt rendszerű reduktív erjesztéssel, a fehér pedig hűtött erjesztéssel. A terasz neve nem véletlenül Panoráma, mert innen fantasztikus a látvány a környékre. Egy előkerült Bacchus szobortöredék azt erősíti: már a római időkben is meghonosodott erre a szőlőművelés.
Ugyancsak bortúrázós élményt nyújt a Kampits Családi Pince, mely egy kicsi kézműves hobbiborászat az egykori Pogány falu völgyében. Egyedi ízvilágú a vidékre jellemző gyümölcsös, fűszeres, de mégis testes, elegáns vörösborokat készítenek.
A Tóth Pincészet Borháza az 1800-as években klasszicista stílusban épült. Szépen felújították, hangulatos zárt terasza Kőszeg központjában várja a belvárosi környezetet preferáló látogatókat. Tölgyfahordóban érlelt zamatos kékfrankosa emelkedik ki a kínálatból.
Utunkra – még részletesebben – már az interneten is felkészülhetünk (koszeg.hu, naturpark.hu, ostromnapok.hu, koszegibor.hu), a közösségi média felületén pedig Öllellek.Köszeg címen léphetünk fel az oldalra.
Szombathely a magasból
A térség látnivalói között egyet azért emeljünk ki. Szombathely kulturális kincseiről korábban beszámoltunk már. Újból az Alpokaljára utazva kiegészíthetjük az élményeinket a nemrég nyílt Schrammel Imrének, az ezredvégi kerámiaművészet megújítójának állandó kiállításával, illetve a felújított Octopus-Víztorony meglátogatásával. Az 1926-os építmény felső szintjéről elragadó látvány tárul elénk a környékről, alul pedig kiállítás avat be a helyi víztörténet rejtelmeibe.