Úton a debreceni bicajos, hogy körbetekerje a hajdani Nagy-Magyarországot

---

Debrecen – A túrakerékpáros társával 6 ezer kilométer megtételére vállalkozott. Korántsem veszélytelen ez az út: gond volt a határnál, és Zsoltnak orvoshoz kellett fordulnia.

---

Erdélyi Zsolt, a debreceni bicajos (szebben mondva: túrakerékpáros) nem beszél csak úgy a levegőbe. Tavaly nem mindennapi teljesítményt hajtott végre: az ország valamennyi régióját átszelve mindössze 44 nap alatt 4.327 kilométert kerékpározott le: ezzel teljesítette a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége által kiírt Országos Kerékpáros Körtúrát (OKKT). Erről az útjáról a Dehir.hu is beszámolt.

Idén úgy döntött, még nagyobb útra indul. Ezúttal tovább növelte a távot Erdélyi Zsolt, és új útvonalat talált ki: 6 ezer kilométer megtételére vállalkozott, s ezúttal nem egyedül, hanem útitársával, a sombereki Antal Bélával. Arról, hogy a 10 országot átívelő, határ menti utazásra hogyan készült a debreceni bicajos, itt lehet olvasni.

A cél az volt – és most is az, hiszen a nagy utazás augusztus 25-én indult, s október végéig tart! –, hogy körbetekerjék a hajdani Nagy-Magyarországot. Ez azért a mai helyzetet ismerve nem egészen egyszerű és veszélytelen vállalkozás. Amikor Zsolt kitalálta ezt az utat, akkor még béke volt Ukrajnában, és a déli határvidéken nem áramlottak a menekültek ilyen számban Magyarországra. Azt viszont már akkor is lehetett tudni, hogy a Kárpátokban vaddisznó, medve is előfordulhat, akadnak rossz emberek bárhol, és persze az időjárás is igen változatos lehet. Augusztus végén például simán előfordult még 36 fokos meleg napközben, este meg olykor 10 fok alá is süppedt a hőmérséklet. Arról nem is beszélve, milyen lehet akkor biciklizni, amikor a legjobban esik... Akárhogy is, aki túrakerékpárosként sok száz, illetve sok ezer kilométert tudhat maga mögött, az igyekszik mindenre felkészülni. A terv része volt, hogy fotókkal dokumentálják ezt a nagy utazást, illetve felkeressék a történelmi Magyarország legjelentősebb kulturális-, néprajzi- és történelmi örökségeit is.

Erdélyi Zsoltért és Antal Béláért sokan szorítanak itthon, a barátok, ismerősök figyelik a Facebookon megjelenő fotókat, híreket. A rövid bejegyzésekből kirajzolódik az útvonal, és e nem mindennapi utazás története is.

A bicajosok Tiszabecs felé indultak, ahol rögtön egy nem éppen örömteli problémával is szembesülniük kellett, ugyanis Zsolt társa nélkül, egyedül kelhetett csak át a határon, s léphetett be Kárpátaljára, azaz Ukrajnába. Ahogy a debreceni túrakerékpáros összefoglalta az első időszakot szeptember 5-én: „eseménydús első 10 napon vagyunk túl”. Mint a feljegyzésekben olvasható: „a második napon Bélát útlevélproblémák miatt nem engedték át az ukrán határon, Zsolt egyedül folytatta a tervek szerint az utat, megkoszorúzta a Vereckei-hágónál a honfoglalási emlékművet.”

Öt nap múlva Erdélyben, Máramarosszigeten találkoztak ismét és onnan már együtt haladtak tovább. A Békási víztározónál szolid jubileumot ünnepelhettek: maguk mögött hagyták az első ezer kilométert. A víztározót egészen jó, napos időben bringázták körbe, bár a nap végére kaptak egy kiadós záport is a nyakukba. Másnap pedig az ugyancsak gyönyörű Maros folyó mentén tekertek pár órát – esőben.

Ahogy az a feljegyzésekből kiderült, nem minden volt zavartalan és tökéletes: „technikai problémák is felléptek, Bélának egy küllője tört ki a hátsó kerekén, Zsoltnak egy defektje volt”...

Mint megtudtuk, a kárpátaljai utazás során, a negyedik napon Zsolt megcsúszott fotózás közben egy árokparton, és megütötte a bal oldalát. (Ahogy írta: "az útszéli korlát jóval erősebbnek bizonyult, mint a bordám..." A fájdalmak nem akartak múlni, de csak később, Kolozsváron tudta megröntgeneztetni, s mint kérdésünkre elárulta: szerencsére nem történt semmi nagyobb baj. „Csak” repedés, meg némi zúzódás. Amit azért az orvosok komolyan vettek, mert írtak fel gyógyszereket is a magyar vándornak, aki most éppen "fájdalomcsillapítókon él". S úgy számolja, lassan az út negyedéhez érnek – most éppen Erdély egyszerre gyönyörű és vadregényes tájain haladva, messze Debrecentől.