Új esély a győzelemre: Brady negyedszer vagy Wilson másodszor?

---

Glendale, Arizona (USA) – Akkor már lassan elég a szájkaratéból: éjszaka minden eldől. Vagy a New England Patriots vagy a Seattle Seahawks lesz a világ legjobbja. A többiek meg – velünk együtt – csak nézik a két szupercsapatot.

---

Időeltolódás ide vagy oda, nem kérdés, hogy holnap reggel kialvatlan honfitársaink ezrei támolyognak be munkahelyükre vagy az iskolájukba azzal a boldog tudattal, hogy „látták”.

Igen, látták a nagy meccset. Mert legyen bár pontzuhatag vagy éppen gól-ínség az éjjeli derbin, annyi bizonyos: mára már Magyarországot is „végigfertőzte” az amerikaifutball, az Egyesült Államok első számú sportága. Persze sokan legyintenek rá, mondván: iszonyúan hosszú, sok megszakítással jár egy-egy mérkőzés, és nehezen érthetők a szabályok.

Nos, a helyzet az, hogy egyszer kell alaposan elmélyedni a játék lényegének megismerésében, és utána jöhet az élvezet, mert ez egy igencsak szórakoztató, nagyszerű taktikai küzdelem. A maga látható brutalitásával együtt. Hiszen sajnos az is igaz, hogy a védőszerelések ellenére rendkívül nagy a sérülésveszély kockázata. Már csak azért is, mert itt nem babra, hanem komoly dollármilliókra megy a játék.

Patriots vagy Seahawks? Ez ma a legfontosabb kérdés Amerikában. A 63 400 legszerencsésebb rajongó a helyszínen izgulhatja végig a XLIX. Super Bowlt, az arizóniai Glendale nevű város fedett csarnokában. A legolcsóbb jegyek is több mint kétezer amerikai dollárba kerültek, a legdrágábbak pedig egész vagyonba. Mégis nagyon boldog, aki egyáltalán belépőhöz juthatott, hogy tanúja lehessen Tom Brady negyedik, vagy Russel Wilson második „meggyűrűzésének”.

Persze igaztalanok lennénk, ha pusztán a két nagyszerű irányító teljesítményének tudnánk be a győzelmeket, mert aztán ez a sportág a szó legszorosabb értelmében igazi csapatmunka. És nem csak a kitűnő támadó- és védőjátékosok egész sorát kell ezalatt érteni, hiszen edzőből is van egész szakajtónyi: még a „kakasülőre” is jut néhány, akik föntről elemzik az ellenfél mozgását, és adnak kiváló tippeket a főedzőnek és az épp pályán lévő egység vezérének, hogy mire hogyan reagáljanak.

 

Szóval akkor Brady vagy Wilson? Alapvetően nem lehet(ne) kérdés, hogy a Patriots veterán irányítója klasszisokkal jobb, mint a Seahawks fiatalja. Csakhogy a statisztikákba vakon kapaszkodók most éppen azt húzták elő, hogy Russel Wilson eddigi NFL pályafutása alatt tizenegy alkalommal szerepelt olyan irányítók ellen, akik már megnyerték a Super Bowlt, és eddig mindig ő győzött. Például a Tom Brady irányította New England ellen a 2012-es szezon hatodik fordulójában, amikor hazai pályán 24-23-ra nyert a Seattle. Akkor Wilson 78 másodperccel a mérkőzés vége előtt egy 46 yardos touch down passzt küldött Sidney Rice felé – már a harmadik TD-átadást a meccsen – amivel aztán nyertek.

Micsoda forgatókönyv lenne ez most is! És mekkora fájdalom a „patrióták” számára, hiszen ne feledjük: 2008. február 3-án 35 másodperccel a találkozó vége előtt vitt be egy 83 yardos támadósorozat végén győztes TD-t az Eli Manning vezette New York Giants a New England elleni nagydöntőben. Azt a döntőt pedig a University of Phoenix Stadiumban, az Arizona Cardinals otthonában rendezték. Pontosan ugyanott, mint a mait. Ettől függetlenül az nyilvánvaló, hogy Tom Brady az idei bajnoki szezonban „nagyon ott van”, és egy, a néhány évvel ezelőttinél kissé gyengébb csapatot vitt el a nagydöntőig.

Ezzel szemben Russel Wilson két hete a főcsoport döntőben négyszer dobta ellenfélhez a labdát, és csak a csapattársaknak, meg a hallatlan nagy szerencsének köszönheti, hogy ő és nem Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója készülhet az újabb győzelem kivívására. Annyi bizonyos, Tom Brady a klasszikus iskola „tanítványa”, rengeteg rekorddal (és már három, a bajnoknak járó aranygyűrűvel) rendelkezik, míg Wilson az új generáció „bevállalós”, „futkosós”, kissé lazább képviselője. Tavaly nyerte az első döntőjét.

 

Gronkowski vagy Lynch? A hozzáértők most biztos elszörnyülködnek: vajon hogyan lehet egyáltalán összehasonlítani ezt a két játékost, hiszen előbbi elkapó, utóbbi futó. Mi mégis megkockáztatjuk, hiszen ők lehetnek saját csapatuk kulcsemberei a mai találkozón. Rob Gronkowski, a hatalmas termetű erőlegény képes akár három védővel a nyakán is további yardokat megtenni a pályán. Nem véletlenül mondta vele kapcsolatban a héten Robert Kraft, a Patriots tulajdonosa: „ A következő életükben az emberek Gronkok szeretnének lenni.” Pete Carroll, a Seahwaks fenomenális edzője azt nyilatkozta: órákig elemezte videó-összeállításokról Gronkowski játékát, és találgatta, hogy hogyan tudnák megállítani a New England egyik legjobbját. „K. J. Wright, Bruce Irvin elég nagy és magas szélsőhátvédek, Kam Chancellor pedig elég nagy és erős hozzá” – véli a mester. Amihez a megszólítottak közül Wright rögtön hozzátette (talán félelmében): „A mi legjobbunk az ő legjobbjuk ellen. Én Kamre tenném a pénzem. Mégiscsak ő a védőegység kapitánya”.

A másik oldalon Marshawn Lynch lehet a nyerőember. A fekete fiú nagyon érdekes figura. A kötelező médianapon csak azért ült ki a kiírt öt percre az újságírókkal szembe, mert megfenyegették, hogy távolmaradása esetén 250 ezer dollár (körülbelül 72 millió forint) büntetést kell fizetnie. Ennek megfelelően az összes kérdés után azzal kezdte, hogy „itt vagyok, tehát nem fognak megbüntetni”. De hát természetesen ott lesz a gyepen is, és a Patriots védői előre félhetnek, mivel az egész liga egyik legjobb futójáról van szó, aki még a reménytelen helyzetekben is tud kicsikarni egy-két további nyertes yardot.

 

Sherman vagy Revis? Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen kétségtelenül a két legjobb védőjátékosról van szó. Richard Sherman – nincs rá jobb szó – egy „vadállat”. Annyira jó játékos, hogy az ellenfelek irányítói szinte feladják ellene, azaz az ő (bal) oldalára gyakorlatilag nem dobnak passzt. Így volt ez a tavalyi nagydöntőben is, ahol a klasszisban Tom Brady-hez mérhető Peyton Manning egyszer sem vette célba támadóit Sherman oldalán. Akiről azért persze a napokban kiderül, hogy mégsem annyira „vad”, hiszen a médianapon arról beszélt, reméli, hogy nem kell hiányoznia a Super Bowlról, mert éppen első (fiú) babájukat várják, és mindenképpen ott lesz a szülésnél. „Bízom benne, hogy Isten is úgy akarja, hogy csak napokkal később, a döntő után érkezzen az első gyermekem” – reménykedett a kemény hátvéd. És akkor Darelle Revis, akiről nagy fekete keretes felvezetéssel írt hosszú cikket az NFL hivatalos honlapja, és akiről kiderült, hogy kizárólag azért fogadta el az idény közben a New England 12 millió dolláros ajánlatát (amit állítólag most 20 millióra emelnének, ami nem szokás a Pats-nél), mert mindenképpen Super Bowlt szeretne nyerni, és erre a legnagyobb esélyt az AFC-bajnok csapat tagjaként látja. Róla azt tartják, komplexebb szélsővédő, mint Sherman, kiszámíthatatlan mozgásával zavarba hozza az ellenfél irányítóját, és nagyon tud az elkapó külső válla felé ugrani, ahol egyébként a legnehezebb szerelni.

 

Belichick vagy Carroll? Nos, ez sem könnyű kérdés. Annyi bizonyos, hogy a New England Patriots már hosszú évek óta egyenlő Tom Bradyvel és Bill Belichickkel. Akiket nagyon kikezdett a média a negyedik fordulóban reménytelen játékkal elvesztett Kansas City Chiefs elleni idegenbeli zakó után, hogy aztán a Pats végigmasírozzon szinte az egész ligán a döntőig. Belichicknek van már három győztes döntője (és két vesztes) a New Englanddel, míg Pete Carrollnak egy győztes a Seahawks-szal. És milyen nagy drámai rendező az élet: Carroll épp a Patriots edzője volt Belichick előtt, és szerepelt nagyon gyatrán a New England élén.

 

New England Patriots vagy Seattle Seahawks? Választ magyar idő szerint valamikor hajnali fél négy és négy óra között kapunk. Tavaly a Seattle nagyon elverte a Denvert. Az idén ez nem lesz így (nem csak azért, mert a Broncos most korábban leszerepelt), a Patriots egészen más tészta. Internetes szavazók az AFC bajnok New England győzelmére fogadtak jóval nagyobb számban. A liga hivatalos elemzői viszont 8-6 arányban az NFC bajnok Seattle győzelmét várják. Ami ugye címvédés lenne.

És akkor még néhány érdekességről szóljunk a végén. A helyszín, a Glendale-i aréna behúzható tetejű zárt csarnoka, melynek pályáját az épületen kívül tartják, és csak az adott mérkőzés előtti péntek délutánján kezdik „behúzni” a terembe (ez a mozzanat több mint egy napig tart!). Annyi biztos, hogy az időjárás nem befolyásolhatja a találkozó végkimenetelét, itt még csak arra sem lesz szükség, hogy könnyebbek-e a New England labdái a megengedettnél, mint voltak a főcsoport döntőn az Indianapolis ellen (amit vizsgál a liga, és büntetés várható). A nagyszünetben Katy Perry amerikai énekesnő lép fel („Itt vagyok, nem fognak megbüntetni” – poénkodott az amerikai focilabdás ruhába öltöztetett sztár többször is a helyi sajtótájékoztatóján) Lenny Kravitz társaságában.

A mérkőzést az NBC televízió sugározza, amely a gyakori szünetek alatt négy és fél millió dollárért méri a félperces reklámok árát, félmillióval többért, mint az előző két alkalommal. Persze ne legyen kétségünk, minden reklámhely elkelt. Az autógyártók most kevesebbet rendeltek, mint korábban, helyettük azonban 15 új jelentkező akadt. Mint ahogy ott lesz a Paramount Pictures, a Universal Studios, a Walt Disney Studios, a 20th Century Fox és a Lionsgate filmstúdió az új filmjeik bemutatóival. Ők sem akarnak lemaradni az amerikai sportvilág legnagyobb döntőjéről, hiszen az nem mese, hanem kiváló szórakozás és kőkemény üzlet. Akárki is nyer a végén, és emeli magasba a Vince Lombardi trófeát.

Széles Tamás írása