Lahm-Lahm, kikaptak a németek!
Szerző: Vida Gyula | vida.gyula@dtv.hu Közzétéve: 2010.06.18. 14:27 | Frissítve: 2010.06.18. 14:27
Az öcsém volt nagy német drukker gyerekkorában. Mindig azt mondtam neki, nem baj öcskös, majd kinövöd. És igazam lett. Manapság az angol fociért rajong. Persze ez értheto, 4 éve Agliában él. Ott van mit nézni…
Sosem értettem azokat, akik a német focit szeretik. Én mindig is utálattal néztem a meccseiket és folyamatosan ellenük szurkoltam. Hogy miért? Na, jó, elmesélem. 6 éves voltam, ezt azért tudom olyan biztosan, mert 1982-ben volt az a vb, amiről írni akarok. Életem első és máig legemlékezetesebb világbajnoki meccsét az NB 1-es futballista (ezt már előzőleg leírtam, elnézést attól, aki azt a cikket is olvasta, ja, és köszönet érte) keresztapámmal néztem. Azért, mert ő mindig minden kérdésemre válaszolt, ezekből pedig jónéhány volt.
Szóval néztük az Argentína-Magyarország meccset, amit valami Maradona bácsi vezetésével 4-1-re megnyertek a kékmezesek. Mondanom sem kell, végtelenül csalódott voltam. Elkeseredésemben valami olyasmit mondtam: Á, mi sosem jutunk be a döntőbe…
Mire a keresztapám: dehogynem, már kétszer is bejutottunk… Ezután csillogó szemekkel hallgattam végig, ahogy elmeséli, hogy bizony, valamikor régen az olaszok ellen már játszottunk a döntőben, aztán pedig a németekkel kerültünk össze a fináléban.
Az Aranycsapat legendája - már csak a neve miatt is - magával ragadott. Csak azt nem értettem, hogy ha mi voltunk a világ legjobb csapata, akkor hogy kaphattunk ki a németektől. Keresztapám erre valami olyasmit mondott: nem mindig csak a játéktudás dönt, majd ha felnősz, megérted. Én mindenesetre eldöntöttem, mindig utálni fogom a németeket, mert ezüstcsapatot csináltak a mi Aranycsapatunkból.
Őszintén szólva, a berni csapást azóta sem tudtam feldolgozni, sőt, most már még kevésbé értem, hogy kaphattunk ki a németek ellen. Az utálat pedig, mint már említettem volt, felnőtt koromra is megmaradt.
Ami azt illeti, a németek nem sokat tettek azért az elmúlt évek során, hogy megváltozzon a véleményem. Nem játszanak szép focit, nincsenek pengés játékosaik, egyszerűen nem tudok szórakozni a meccseiken. Spanyol, brazil, portugál játékos kell ehhez!
A Szerbia elleni csoportmérkőzésre is úgy ültem le, hogy hajrá Sztankovics, fúj-fúj Mertesacker! És lám, akarom mondani, Lahm, egy sikerélménnyel gazdagodtam.
Jovanovics elintézte a németeket. Ennek már csak azért is örülök, mert a Loki edzője, a számomra rendkívül szimpatikus Zoran Spisljak szerb győzelmet jósolt. Ezek szerint a DVSC-TEVA sem csak a szerencsének köszönhetően gyűjtötte be idén az a sok címet!?
Németország – Szerbia 0-1 (0-1)
Port Elizabeth, Nelson Mandela Stadion. Vezeti: Alberto Undiano (spanyol)
Gól: Jovanovics 38.
Németország: Neuer 5 – Lahm 6, Friedrich 5, Mertesacker 5, Badstuber 5 (Gomez 77.) – Schweinsteiger 5, Khedira 6 – Müller 6 (Marin 70.), Özil 6 (Cacau 70.), Podolski 5 – Klose 3
Szerbia: Sztojkovics 7 – Ivanovics 6, Vidics 6, Szubotics 6, Kolarov 6 – Krasics 7, Kuzmanovics 6 (Petrovics 75.), Ninkovics 6 (Kacsar 70.), Sztankovics 5, Jovanovics 7 (Lazovics 79.) – Zigics 5
Sárga lap: Klose 12., Ivanovics 18., Kolarov 19., Khedira 22., Lahm 32., Klose 37., Szubotics 57., Vidics 60., Schweinsteiger 73.,
Piros lap: Klose 37.
Vida Gyula írása
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)