Egyből megszerette Debrecent a Loki új, dél-koreai játékosa

---

Debrecen – Szuk Hjun Dzsunnak tetszik a cívisváros. A pálya mellett a magyar konyhával és a helyiekkel is ismerkedik. Interjú.

---

A 191 centiméter magas, 25 éves játékos egyből megszerette Debrecent: Szuk Hjun Dzsun a napokban érkezett, és a családját is magával hozta. A Loki új játékosaként úgy véli, a professzionális környezet nagyban segíti majd munkáját. A döntésben egyik barátja, a szintén Magyarországon focizó Rju Szung Vu segítette.

Dehir.hu: Bő egy hete van Debrecenben, mik az első benyomásai a városról és a klubról?

Szuk Hjun Dzsun: Bevallom őszintén, korábban nem sokat tudtam a Lokiról, Debrecenről, sőt, Magyarországról sem. Amikor megérkeztem, örömmel láttam, hogy gyönyörű a város. A klubról is jó benyomásaim vannak, itt van egy szép stadion, az első meccsen pedig megtapasztaltam, milyen nagyszerű szurkolói vannak a csapatnak. Ezek mind segítenek abban, hogy megszokjam az új környezetet. Szeretek itt lenni.

Dehir.hu: Miért választotta Debrecent?

Szuk Hjun Dzsun: Mint említettem, nem tudtam sokat a DVSC-ről, az viszont vonzó volt számomra, hogy egy portugál edző irányítja a csapatot, velük ugyanis jó tapasztalataim voltak. Leonel Pontes ismert engem, és szerette volna, ha itt folytatom a pályafutásomat. Úgy érzem, a karrierem szempontjából is jó tapasztalatokat gyűjthetek itt. Amikor megérkeztem, láttam, hogy professzionális körülmények között játszhatunk.

Dehir.hu: Az elmúlt öt évben megfordult a holland, a portugál és a török pontvadászatban is. Ezek után miért döntött úgy, hogy kipróbálja magát a magyar bajnokságban is?

Szuk Hjun Dzsun: A döntésben sokat segített egy jó barátom, a Ferencvárosban futballozó Rju Szung Vu. Együtt játszottunk a válogatottban a riói olimpián, szóval már régebbről ismerjük egymást. Mielőtt Magyarországra igazolt volna, azt hitte, egy gyenge bajnokságba igazolt. Az első meccsek után azonban rájött, hogy igenis egy kemény, hajtós bajnokságról van szó. Az ő szavai pedig végképp meggyőztek arról, hogy ide igazoljak.

Dehir.hu: Nyilván nehéz lehet úgy járni Európát, hogy a családja több ezer kilométerre van öntől.

Szuk Hjun Dzsun: A szüleim velem tartottak Magyarországra. Nagyon élvezik az ittlétet. Szeretnek úszni és szaunázni, itt pedig megvan rá a lehetőségük. A sok zöldövezet is igazán tetszik nekik, de talán a tiszta levegő az, amit a legjobban szeretnek a városban. Egyedül a nővérem van távol, ő Dél-Koreában él és dolgozik.

Dehir.hu: Mit csinál a szabadidejében? Úgy hallottam, nagyon érdeklődik a magyar konyha iránt.

Szuk Hjun Dzsun: Szívesen sétálok a városban, amit hamar megszerettem. Az egyetemen rengeteg a koreai diák, illetve egy tanár is él itt. Ő mesélte, hogy nagyon finomak a magyar ételek, több éttermet is javasolt. Nagyon várom már, hogy megkóstolhassam őket.

Dehir.hu: 191 centis magassága nem éppen átlagos hazájában. Sosem gondolkozott el rajta, hogy kipróbálja magát a kosárlabdában?

Szuk Hjun Dzsun: Az első perctől kezdve a labdarúgás érdekelt, így nem is volt kérdés, hogy azt választom. Ráadásul a baseball mellett a foci a legnépszerűbb sportág Dél-Koreában. A legtöbb gyerek ezt a két sportot űzi nálunk, így lehet kicsit ez is közrejátszott abban, hogy végül labdarúgó lettem.

Dehir.hu: Van-e esetleg példaképe?

Szuk Hjun Dzsun: Zlatan Ibrahimovic a kedvencem. Számomra ő az igazi példakép. Magas, technikás, gyors és hihetetlen lövőereje van. Igyekszem ellesni a mozdulatait, csatárként az ő stílusa tetszik leginkább. A másik kedvencem Luis Suárez. Régen együtt játszottunk az Ajaxban, így személyesen is megtapasztalhattam, milyen nagyszerű játékos.