Lebegés a város felett: nemsokára ötvenéves lesz Debrecen rongyaiban is fenséges óriásháza – fotókkal

---

Debrecen – Egy falunyi ember él a cívisváros legendás huszonkét emeletesében, amit nemzetközi hírűvé váló építész álmodott meg. Generációk nőttek fel benne, tragédiák titkait őrzi.

---

Debrecen egyik, még a jelenlegi állapotában is ikonikusnak számító épületébe szervezett látogatást az Építész/kul/túra nevet viselő iroda. Vállalt céljuk ugyanis olyan épületek „bejárása”, ahová normál esetben nem, vagy csak igen ritkán lehet bejutni, a látogatásokat pedig igyekeznek kötetlen idegenvezetéssel társítani.

Így volt az a napokban is, amikor a cívisváros legendás úgynevezett magasházába nyerhettek bepillantást az érdeklődők, akik számára Kovács Péter DLA építész, a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszék docense beszélt a legendás épületről. A szakember a téma egyik legavatottabb ismerője, hiszen a ház szerepel Debrecen modern építészete 1945-75 című kötetben is, melynek ő az egyik alkotója.

Volt is miről beszélni. A huszonkét szintes, 79 méter magas Petőfi téri lakóház ugyanis egész Hajdú-Bihar legmagasabb épülete, továbbá hazánk második legmagasabb lakóháza, csak a szolnoki toronyház „karcolja” ennél jobban az eget. 345 vasbeton cölöp tartja a mintegy harmincezer tonna súlyú házat. Az épületben 209 kis méretű lakás található, melyekben körülbelül 800 ember él. A másfél szobás lakások azonos alaprajzúak, szintenként tizenegy van belőlük. A legfelső emeleten azonban kétszintes otthonok is találhatók. A házban négy lift és portaszolgálat is üzemel.

Eddig tartanak a szigorúan vett elérhető adatok, ám Kovács Péter rögvest felhívta rá a figyelmet, hogy számos forrás tévesen nevezi meg a ház tervezőjének nevét, akik valójában Boruzs Bernát és Szabó János voltak. Előbbi már elmúlt 90 esztendős és mai is Debrecenben él, utóbbi viszont az épület 1973-as felavatása nem sokkal feleségével együtt külföldre távozott.

Az építész 1975 óta Kanadában él és jelentős nemzetközi karriert futott be. Számos épülete áll szerte a világon: Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban, Katarban, Abu Dhabiban, Dubaiban, Pekingben és Sanghajban. 2018-ben Debrecenben kiállítás mutatta be munkásságát.

Külön érdekesség, hogy a debreceni magasházzal lényegében véve Szabó János diplomamunkája valósult meg.

Kettőjük partnere volt az azóta már elhunyt kiváló statikus, Murányi Ernő, akinek jelentős szerepe volt az építkezésben, hiszen nem járt útra léptek a ház megalkotásával. 

A toronyház megszületését az a szándék vezérelte, hogy a Nagytemplom egyfajta ellenpontja legyen és lezárása a város főutcájának. Az építkezés 1970-től három évig tartott. Kovács Péter elmondta: az eredeti koncepcióhoz az is hozzátartozott, hogy az odaérkező villamosnak legyen egy kilépő tere, és, ha a Nagytemplom felől közelítünk íves vonalvezetés irányítja el a szemet a Nagyállomásra. Ám ezt végül elvetették, de így is karakteres épület született meg, ahol az épület gondnoka szerint az emberek szeretnek lakni a nagy magasság miatti tisztább levegő és a pazar kilátás miatt. 

Ám a megye legmagasabb épülete nem csak a méreteiről ismert. Többen ugrottak már ugyanis a mélybe onnan. Például 2010 februárjában egy harminc éves férfi zuhant ki a 18. emeletről; a rendőrség nem talált idegenkezűségre utaló nyomokat. 2011 szilveszterén negyvenéves nő ugrott le a toronyház tetejétől, ugyanezt tette 2012 szeptemberében egy férfi. 2016 nyarán szintén férfi vetette le magát onnan, egy gyorsétterem tetejére zuhanva. 2020-ban 18 éves lány vetett véget az életének, a portaszolgálatnak ott lakóra hivatkozott, úgy ment fel az egyik emeletre. Annak idején volt olyan eset, amikor a szóbeszéd szerint besegítettek a halálos zuhanásba, de bizonyosságot ez soha nem nyert. Az utóbbi években azonban már nem történtek ilyen sokkoló tragédiák. 

A nyolcvanas években a tervezők megkérdezése nélkül, kontrollálatlanul átalakításokat végeztek el a házon, például az első emeleti árkádokat beépítették.

Ám ennél nagyobb, a jelenkorig húzódó problémát jelent, hogy a házon átadása óta gyakorlatilag csak kisebb állagmegóvást végeztek.

Pedig az épületben a jövőjét illetően is van fantázia. Hiszen a 22 emelet közötti két szinten, ahol a magas fallal körülvett antennák és elektronikus szekrények találhatók, egyszer talán megépülhet az oda elképzelt  látványterasz, ahová külső lift vinné fel a látogatókat. 

Erre az ötletre bizonyára rábólintanának az egykori tervezők is... 

Bárki kerülhet olyan krízishelyzetbe, amit csak külső segítséggel tud megoldani. Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06 80 820 111-es telefonszámot!