Vírusvideókkal népszerűsítik a debreceni színészek az új darabot
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.02.16. 12:02 | Frissítve: 2013.02.18. 06:23
Debrecen – Az Absynth egy fiatal színész, Olt Tamás darabja. Többről szól, minthogy jön a zöld tündér, és elveszítjük az eszméletünket.
Olt Tamást sokféle szerepben láthatták már a debreceni nézők. Újságírót, afféle Ady-alteregót játszott a Jászaiban, őrült spanyolt a Bolha a fülbe című vígjátékban, vagy élveteg Heródest a Máriában. A fiatal színész, aki megjárta Kaposvárt, de a mesterséget Franciaországban is tanulta, konkrétan Nyíregyházáról érkezett Debrecenbe. 2011-től tagja a társulatnak, s úgy tűnik, hamarosan újabb oldaláról is bemutatkozik.

Darabot írt, amit a színház hamarosan be fog mutatni. Ez az Absynth, amit őrült vírusvideókkal népszerűsít az interneten – hasonlóan a Jászaihoz, melynek „előzetesében” egy nagy kőgolyó csapott agyon néhány debreceni színészt.
Ezúttal a helyzet kevésbé tragikus, bár határozottan drámai, de még inkább szórakoztató és rejtélyes. Bakos-Kiss Gábor egy háztetőn cigarettázva, kalapban tűnik fel, Ráckevei Anna az abszintivizmusba vág bele, a szájharmonikás Ferenczi György pedig az elszállásról szól néhány mondatot...
Nem ez az első alkotása Olt Tamásnak, aki a színpadi játék mellett zenél, verset és prózát ír, korábban pedig már színdarabot is papírra vetett – sőt színdarabokat. Szerzője volt legalább tíznek, köztük A lélek hossza és az Ülni, állni, ölni, halni című daraboknak, mindezek mellett pedig ő volt a Fafej, a tengerész című opusz zeneszerzője is.
S hogy mi inspirálja erre, mi vonzza ezekben a kalandokban? Miért nem elégszik meg a játékkal? „Az alkotás miatt, hogy jobban bele tudj szólni abba, ami a színen történik, és ne csak más gondolatait kapd meg” – árulja el a Dehir.hu kérdésére.
Amikor elkezdte írni, akkor az Absynth még csak egy rövid kis novella volt, mint mondja, alig kétoldalnyi. S ez kapcsolódott össze egy másik gondolattal. „Arról beszélgettünk a Mária próbái alatt Bakos-Kiss Gáborral, hogy kellene csinálni egy sanzonestet. Ez manapság ugyanis ritkaságszámba megy, miközben az emberek szeretik... Aztán azon töprengtünk, hogy legyen egy kerettörténet... Ami aztán túlnőtte a sanzonestet és színdarab lett belőle, amiben vannak sanzonok is.”
Az Absynth a századelő Párizsában játszódó történet. Kicsit abszurd, kicsit groteszk, álomszerű – s van benne szerelem is. Művészemberekről szól, mondja Olt Tamás, olyanokról, akiknek akkor sem volt könnyű és most sem az, s akik elvéreznek egy gondolaton, vagy szárnyakat kapnak és repülnek... „Ugyanakkor ez mégsem valami ömlengő művész monodrámája lesz, hanem sok esetben tréfás, könnyed darab – olyan mint maga az abszint...”
Amit Olt Tamás is szeret, mint ahogy a művészetet, vagy Párizst is. „Az abszint azt képviseli az én szememben, amit Boris Vian is vagy Sartre, az egzisztencialisták, az impresszionisták, mindazok, akik kinőttek onnan, abból a századfordulós Párizsból, ami a darab helyszíne. Azoknak az íróknak, festőknek nagyon komoly köze volt ehhez az italhoz. Ami persze több, mint puszta alkohol. Az abszint nem csak annyit jelent, hogy elveszítjük az eszméletünket, amikor a zöld tündérrel találkozunk, hanem az alkotni vágyás is benne van. Az a mámor, amikor az alkotás öröme varázsol el.”
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)