Tudjuk, ki volt az az ember, akiről Debrecenben termet neveztek el?

---

Debrecen – Kalandos utat bejárt a Casablanca Oscas-díjas rendezője. Élete filmvászonra kívánkozott, az Apollóban már láthattuk is ezt a pazar film noirt.

---

Kertész Mihály 1886-ban született Budapesten. Kalandos élete volt, hiszen 16 évesen egy cirkuszhoz szegődött, egy ideig Dániában is élt, később színiakadémiát végzett, és hamar eljegyezte magát az akkor igen modern és friss művészeti ággal, a filmek világával. Miután Ausztriában és Németországban is forgatott, 1926-ban Amerikába költözött, Ott több mint száz filmet készített, köztük olyanokat, mint a Szodoma és Gomorra, a Hajnali esküvő, A holnap hősei, az Aranyváros és természetesen az 1942-es Casablanca olyan sztárokkal, mint Humprey Bogart és Ingrid Bergman, s melynek ott a helye minden toplistán. (Ezért egyébként 1944-ben Oscar-díjat kapott a legjobb rendező kategóriában!)

Életéről most film készült Curtiz – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel. Ez a különleges képi világú életrajzi dráma a 42. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert.

A történet 1942-ben indult, amikor az Egyesült Államok már belépett a II. világháborúba, és a magyar származású filmrendező éppen a Casablanca című romantikus filmjét forgatta. A háborús propagandát támogató állami vezetés hivatalnokokat rendelt a készülő filmek felügyeletére, akik Michael Curtizt (azaz Kertész Mihályt) számos akadály elé állították. A magyar rendező a politikai beavatkozások ellenére is sikerre akarta vinni filmjét, de a forgatás során magánéleti kihívásokkal is szembetalálta magát. Magyarországon maradt nővére fenyegetettségének híre és váratlanul felbukkanó lányával (Dobos Evelin) való viszontagságos kapcsolata nem várt fordulatokat hozott a Casablanca számára...

A debreceniek premier előtt láthatták az Apolló moziban ezt a filmet. A vetítést közönségtalálkozó követte, ahol a Kertész lányát játszó színésznővel, Dobos Evelinnel; a film forgatókönyvírójával, Bak Zsuzsannával és a film zeneszerzőjével, Subicz Gábor találkozhatott a közönség.

Dobos Evelinre nem csak a nagy sikerű Egynyári kaland című televíziós sorozat kapcsán emlékezhetünk szívesen, hanem a debreceni gyökerek révén is, hiszen az egykori Ady-gimnazista nagyon fiatalon már a Csokonai Színházban is játszott. S ha  valakinek ismerősen cseng Subicz Gábor neve is, az sem véletlen, hiszen ezt a kiváló muzsikust – aki a balmazújvárosi zenei iskolában tanult Takács Erika és Bekker Gyula növendékeként – nem kevés szál köti Debrecenhez. Alapító tagja volt a debreceni Monchichi Potenciálnak, de játszott többek között a Skafunderz, az Anselmo Crew és az Esclin Syndo zenekarokban, és a nagy sikerű Pannonia Allstars Ska Orchestrában is.

A vendégekkel ezúttal Váradi Ferenc újságíró beszélgetett az Apollóban. Megtudtuk, sajátos fejlődési utat járt be a film, mely pályázati pénzből készült (120 millió forintot nyertek rá, plusz 40 milliót az utómunkálatokra):

az volt a terv, hogy egy színes, 70 perces, magyarul beszélő, dokumentumfilm jellegű alkotás szülessen. Ehelyett egy fekete-fehér (igazi noir) játékfilm készült, több mint 90 perc hosszú, és elsősorban angol nyelvű.

Bak Zsuzsa elárulta, szempont volt, hogy a színészek beszéljenek angolul is, hiszen eleve a külföldi piacban is gondolkodtak – s mint mondta, Kertész Mihály egy olyan világhírű alkotó, akit sajnos nem igazán ismerünk, s ha valakinek, nekünk, magyaroknak kellett emléket állítani neki. Kivételes helyzetben volt a Topolánszky Tamás Yvan rendezte filmben a főszereplő, Lengyel Ferenc, aki viszont egyáltalán nem beszélt angolul, ám ez nem okozott gondot, mivel annak idején Kertész is igen erős akcentusa volt...

Nagyon erős előkészítő munka előzte meg a Curtizt, gyakorlatilag 19 nap alatt forgatták le. Jó hangulatú, de feszes időszak volt ez, idézte fel Dobos Evelin, aki elárulta, hogy a hajszínét a Curtiz forgatásának időszakból hozta át, a Napszálltában ugyanis egy sötét hajú hölgyet kellett játszania. Izgalmas feladat volt számára megformálni Kertész Mihály lányát, akiről viszonylag keveset tud az utókor, s ez azért adott némi szabadságot is persze. A filmben elcsattanó pofonról pedig elárulta, annak a bizonyos jelenetnek, ahol a kormány embere meg akarta Kittyt erőszakolni, többször is neki kellett futni, mert a Johnsont játszó színésztől idegen volt ez a fajta agresszió, ám egyszer véletlenül megszaladt a keze. Az a pofon igazi volt - mesélte Dobos Evelin.

Subicz Gábor a nézőket a filmzeneírás rejtelmeibe avatta be a beszélgetés során. Megkapta a nagyjából megvágott jeleneteket, s arra dolgozott otthon, volt, hogy egész nap verte a billentyűket. S amikor elkészült a nagy parti, egy közel hét perces rész zenéje, s mutatta a rendezőnek, az boldogan reagálta le, hogy a zene remek, tökéletes a jelenethez, amit ugyan két perccel rövidebbre vágott... Subicz Gábor arra is kitért, hogy a Casablanca az angol nyelvterületeken igazi kultfilm, az ottani nézők kívülről fújják a szöveget: olyan számukra, mint nekünk a Macskafogő, vagy az Ötvös Csöpi-filmek, amiket mindenki ismer – hozott fel példákat a muzsikus. Azt viszont nem tőle, hanem Bak Zsuzsától tudtuk meg, hogy volt olyan nemzetközileg szaktekintélynek számító producer, aki a több fesztiválon is sikeresen szerepelt alkotást azért nézte meg többször egymás után, mert hallani akarta a filmzenét.

Járt egyébként olyan filmes seregszemlén is a Curtiz, ahol a főcímek versenyeztek: a mezőnyben ott volt például az Aquaman is, aminek csak a főcíme több pénzből forgott, mint ez az egész mozi.

A film előtt szép karrier állhat, több mint harminc moziban fogják játszani itthon, s akár eljuthat Kínába is – ha ott egyszerre 40-50 millió nézője lesz, az minden várakozást felülmúlhat. S hogy milyen is ez a látványos, izgalmas új magyar film, arról az Apolló közönsége is meggyőződhet. Üljenek be,nézzék meg, ki volt az az ember, akinek a nevét ma terem őrzi ebben a debreceni filmszínházban.