Több száz debrecenit felállítottak előadás közben
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2019.03.26. 09:02 | Frissítve: 2019.03.26. 09:13
Debrecen – Akik ezért egyáltalán nem lettek idegesek. Élvezték a helyzetet, ahogy az egész estét, Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter bravúros játékával.
Telt ház volt a Kölcseyben hétfőn este. A nagy teremben, ahol nyolcszáz néző biztos, hogy elfér. A Kövek a zsebben, a Central Színház előadása a Tavaszi Fesztivál részeként érkezett Debrecenbe. Nagy várakozás előzte meg, elképesztően gyorsan gazdára talált rá minden jegy.
Fotó: centralszinhaz.hu
Ott voltak a statiszták, ezek a veszett írek: Charlie Conlon és Jake Quinn. És persze Mickey, a Hallgatag ember című nagy sikerű western utolsó élő statisztája is. Az amerikai asszisztensek: Simon és Aisling, Dave, a felvételvezető, meg a szívdöglesztő sztár, Caroline Giovanni és persze Clem, a rendező, aki nem megy a szomszédba azért, ha éppen ünnepeltetnie kellene magát. De Fin és Sean is, a két haver, Mr. Harkin is, Sean apja, meg John, a beszédtanár és Jock Cambell, a testőr. Kevin, Paddy, Bridget, valamint Christian, a riporter és Jirži, a cseh operatőr, akivel a közös nyelv a francia.
Ezt a sok és sokféle alakot mindösszesen két színész játszotta,
akiket bátran nevezhetünk az improvizáció mestereinek is: Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter bravúros játékára épült az előadás. Egy-egy mozdulattal, testtartással, hangszínnel, gesztussal keltették életre a figurákat.
Bár a színpadon mindössze néhány szék és asztal alkotta a díszletet (meg pár néző, akik a produkció kamara- illetve stúdiójellegét segítették elő fizikai közelségükkel), mégis úgy érezhettük magunkat, mintha ott lennénk egy amerikai film írországi forgatásán.
Ennyi, meg a zene elég volt, hogy a fantáziánk odaröpítsen minket a helyszínre.
S miközben forgott a film, részesei lettünk a kisebb-nagyobb emberi sztoriknak: barátságnak és balhénak, szerelemnek, botránynak, életnek, halálnak. Sok-sok nevetés, meghökkentő és váratlan pillantok tanúi lehettünk a forgatáson, a jellegzetes lápvidéken (ahol csak úgy cuppogott a mocsár), vagy a kocsmában. Rudolf Péter és Kálloy Molnár Péter olykor mondatról mondatra váltottak alakot, s még arra is képesek voltak, hogy hirtelen nyolcszáz statisztát varázsoljanak a Kölcseybe. Álljanak fel, utasították a nézőket, akik így még inkább belekerültek ebbe a fergeteges filmforgatásba... S ezért el sem kellett utazniuk Budapestre, itt helyben kapták meg az élményt.
Bár a tavasz még nem, de a Tavaszi Fesztivál a végéhez közeledik lassan, azért lesz még mit nézni, hallgatni: A muzsika hangját szerdán délelőtt és délután, este pedig a Söndörgő koncertjét. S ha ezeken túl leszünk, akkor meg majd jön a frankofón filméjszaka, aztán jön a nyár és a nyári színház a Nagyerdő árnyas fái alatti szabadtéri színpadon.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)