Szarvasnyomon vezet szerves műveltségünk felé a debreceni festő nevét viselő intézmény

---

Debrecen – Megalakult a Nemzeti Művelődési Intézeten belül a Makoldi Sándor Központ, melynek vezetője, a debreceni Gyöngy Péter nyilatkozott munkájukról, feladataikról. Interjú.

---

Jelentős innovációval kezdi az évet a honi közművelődés és közösségi művelődés országos szakmai-módszertani intézménye, a Nemzeti Művelődési Intézet. Ez év januárjában létrehozták a lakitelki központtal működő hálózatos intézményen belül a Makoldi Sándor Központot, melynek programja a szerves magyar műveltség megismertetésére, továbbéltetésére, átörökítésére irányul. Ennek kapcsán Gyöngy Pétert, a Makoldi Sándor Központ vezetőjét kérdeztük, akit olvasóink többek között a Motolla egyesületben végzett tevékenysége alapján is ismerhetnek . 

A Nemzeti Művelődési Intézet épülete

Dehir: Miért volt szükség a magyar szerves műveltségnek külön képviseletet biztosítani a közművelődés nemzeti szakmai intézményén belül?

Gyöngy Péter: Úgy vélem, szükségszerű lépés volt egy olyan következetesen építkező szakmai szervezet számára, mint amilyen a Nemzeti Művelődési Intézet, s külön köszönet illeti ezért Závogyán Magdolna ügyvezető asszonyt, aki felismerte ennek jelentőségét. 

A magyar művelődés, s ezen belül is a népi műveltség kutatásának szerves felfogása már a XX. század 30-as, 40-es éveitől jelen van olyan kiváló kutatók munkásságában, mint Karácsony Sándor, Lükő Gábor, vagy a népzene terén Kodály Zoltán és tanítványai. A hetvenes években aztán újult erővel jelenik meg az érdeklődés anyanyelvi műveltségünk iránt. A nomád nemzedék tagjainak, a táncházmozgalom képviselőinek és a Művészet folyóirat Pap Gábor művészettörténész nevével fémjelzett szellemi műhelyének vizsgálódásai alapvetően azonos irányba mutatnak: a magyar műveltség egy-egy területének ősiségét, e részterületek közös pontjait, összefüggéseit, végső soron egységét keresik.

S rögtön hozzá kell tennünk: magyar alkotóművészek, költők, írók, kutatók sora fordul ebben az időszakban hatalmas lendülettel a gyökerek felé, saját önazonosságát, s nemzeti identitásunkat keresve. Messze a teljesség igénye nélkül

az irodalom területéről Csoóri Sándort és Nagy Lászlót emelhetjük ki, míg a képző- és iparművészek sorából Tóth Menyhért, Kátai Mihály, Csutoros Sándor, Kustár Zsuzsa, Bors István neve kívánkozik ide – és ebbe az illusztris névsorba illeszkedik Makoldi Sándor a maga teljes életművével. 

Dehir: Mi kapcsolja össze a szerves műveltség-felfogáson belül a különállónak tekintett művelődési területeket? 

Gyöngy Péter: Természetesen a nyelv, vagyis magyar anyanyelvünk. A szerves műveltség kutatóinak egyöntetű véleménye, hogy egész műveltségünk anyanyelvi szinten működik. Nyelven gondolkodunk, tehát minden megnyilatkozásunk ahhoz a nyelvhez kötött, melyet anyanyelvünkként sajátítunk el. A magyar nyelv sajátosságai, mint szókészletünk ősisége, az állapot- és folyamatszerűség egyidejű megjelenítésének képessége, a képszerű gondolkodás, a hierarchikus és mellérendelő felépítés együttes megléte, mind olyan ősi „adományok”, melyek – Pap Gábort idézve – rendkívüli hordképességet biztosítanak nyelvünknek, a nyelv közvetlen érvényességi körén kívül esőnek tekintett valóságtartományokban is. Mindez meghatároz egy gondolkodásmódot, amelyre a szerves világkép és létszemlélet és az abból következő erkölcsi világrend is épül. 

Ezért ha közelebbről kívánjuk megismerni a nemzeti műveltségünk mindenkori mélyáramát, „búvópatakját” jelentő műveltségünket, érdemes ezen a szerves nyomon elindulni, a fenti közelítésnek megfelelően. Ezt követte és művelte élete során Makoldi Sándor is!

Dehir: Mi állhat egy Makoldi Sándor nevét viselő, országos, sőt Kárpát-medencei hatókörű Központ tevékenységének fókuszában?

Gyöngy Péter: A Makoldi életmű minden ízében a magyarság szellemi örökségében, vagyis népművészetünkben, műveltségünkben gyökerezik. Igaz ez több száz művet számláló festészeti hagyatékára, néprajzkutatói munkásságára, pedagógusi és gyűjtői tevékenységére. Ahogyan Makoldi Sándor is élő forrásként tekintett őseink műveltségére, úgy válhat a nevét viselő Központ a továbbélő szerves magyar műveltség Kárpát-medencei tudásközpontjává, e hatalmas örökség jövőjének ügyét szolgálva. 

A létrehozandó Központ alapvető szellemi irányát a SzaRVaSNyoMoN program fogja össze, melynek legfőbb alapértékeit a szerves szemléletű művelődés-és történetkutatás, ill. közösségi művelődés, a Karácsony Sándor-i szellemiségen nyugvó magyar pedagógiai-társaslélektani gondolkodás és gyakorlat, a magyar hagyományból táplálkozó kortárs alkotó művészet, ezen belül is a népművészetünket „újraíró” kortárs népművészet, a magyar kortárs „organikus” művészet, valamint a Lükő Gábori – Makoldi Sándori szemléletű néprajzkutatás jelenti.

Dehir: Mi áll majd 2022-ben és hosszabb távon a Központ tevékenységének fókuszában? 

Gyöngy Péter: A Központ első konkrét programja a SzaRVaSNyoMoN szabadegyetem lesz, melynek induló sorozatát Szántai Lajos művelődéskutató tartja „A mindenséggel mérd magad!” címmel. A 17 részes sorozat mondai történelmünket fogja át Nimródtól napjainkig.

Természetesen megfordulnak a későbbiekben Lakitelken a hazai szerves kutatói kör legkiválóbbjai, s terítékre kerülnek majd népi műveltségünk legfontosabb tárgykörei mellett a szerves kortárs művészet, a szerves társadalom és hagyomány továbbéltetésének alapkérdései is.

Belső képzéseket is szervező szellemi műhely indítása, a szerves műveltség hazai szakirodalmát összegyűjtő könyv-és médiatár, ehhez kapcsolódó kiadói program, valamint az erre épülő kutatóközpont kialakítása is a tervek között szerepel. 

Az online térben is erősen jelen van a Nemzeti Művelődési Intézet, így érdemes a részletes tudnivalókat a Makoldi Sándor Központ működésével kapcsolatban annak weboldalát megtekinteni. Regisztrálni itt, illetve itt lehet az online közvetített előadásokra: