Szabó Tibor: egészség legyen és békesség
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.30. 10:00 | Frissítve: 2017.12.31. 14:43
Debrecen – Érdemes számba szedni, mit is csináltunk, hogyan gondolkodtunk akkor, s hogy látjuk mai szemmel az akkori és a jelenlegi helyzetünket – mondja Szabó Tibor, aki mostanában leginkább egy "örökifjúsági" klub környékén mozog. Interjú.
Neve sokáig összeforrt a Vojtina bábszínházzal, de nélküle az úttörőnek számító Pódium Műhely Egyesületet sem igen képzelhettük volna el. Időről időre mindig kitalál valamit, nemrégiben például egy könyv megszületésénél segédkezett. Kultúráról, közösségről és a hajdani nagy időkről beszélgettünk Szabó Tiborral.
Dehir.hu: Bábszínész? Népművelő? Zenész? Hivatásos ötletember? Nagy Cseh Tamás-rajongó? Vagy igazi régi csibész? Melyik jellemzi leginkább Szabó Tibort?
Szabó Tibor: Egy szóval: közösségi ember.
Dehir.hu: Vojtina bábszínház, Pódium Műhely Egyesület: hogy emlékszik vissza a kezdetekre?
Szabó Tibor: A Vojtina bábegyüttes a Postás Ifjúsági Klubban – amelynek abban az időben én voltam a vezetője – alakult 1975-ben. Az évek múltával annyira „kinőtte magát” ez a csoport (évi 120 előadás, 4 új bemutató), hogy amatőrként nem lehetett kielégíteni ezt a közönségigényt. Hasonló cipőben járt a Lux együttes és az Unió Mozgásszín is, ezért örömmel csatlakoztak ahhoz az ötletemhez, hogy alapítsunk kulturális egyesületet. Szerencsére Szórádi Sanyi személyében, aki akkor a KISZ megyei bizottságának első titkára volt, partnerre találtunk, s így alakulhatott meg 1982-ben az ország első olyan kulturális egyesülete, amelyben különböző művészeti ágak képviselői voltak az alapítók – a felsoroltak mellett Oláh Tibor fotóművész is közénk tartozott. S tagja volt még az egyesületnek a Deborah kórus, a Replika zenekar is.
Dehir.hu: Korábban folyamatosan reflektorfényben állt bábosként és zenészként is. Nem hiányzik ez a világ?
Szabó Tibor: Egyrészt sohasem egyedül álltam a „reflektorfényben”, hanem mindig valamilyen csapat tagjaként, tehát az is kérdés, hogy én nem hiányzom-e annak az adott együttesnek. Másrészt a fő kérdés az, hogy hiányoznak-e a közönségnek azok a produkciók, amelyekben én is részt vettem. A válaszom: de, hiányzik az a világ.
Dehir.hu: Pár hete megjelent egy könyv a Pódium Műhely Egyesületről. Ennek is az ötletgazdája volt. Mi hívta életre ezt a kötetet? Miért tartotta fontosnak, hogy megjelenjen?
Szabó Tibor: Az idén 35 éves az egyesület. Úgy gondoltam, hogy olyan hosszú időszakot ölel át a mi tevékenységünk, hogy érdemes számba szedni, mit is csináltunk, hogyan gondolkodtunk akkor, s hogy látjuk mai szemmel az akkori és a jelenlegi helyzetünket. Elsősorban magunknak szántuk ezt a kis könyvecskét amit Szabó Katalin írt, szerkesztett és Szórádi Sándor adott ki, de talán azoknak is érdekes lehet, akik csak most „találkoznak” az egyesülettel és „utaznak” vissza 35 évet.
Dehir.hu: Az egyesületben nagyon különböző emberek fogtak össze, mégis volt közös nevező, s hosszú évekig dolgoztatok együtt. Melyek voltak a legemlékezetesebb programok, megmozdulások?
Szabó Tibor: A legemlékezetesebb műsorunk a Tavasz’83 volt, amelyet 1983. március 15-én adtunk elő a Kossuth téren, s amelyben mindegyik egyesületi csoport szerepelt. Az országban először itt lehetett ilyen produkciót látni. Ez volt az első politikai rendezvény a Kossuth téren.
Három napon keresztül csak debreceni csoportok és szólisták léptek fel a Kossuth-szobor előtt felállított színpadon.
Mi voltunk az ötletgazdái és technikai lebonyolítói a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottsága által meghirdetett Békedalpályázatnak is. (Erre a versenyre írta Varga Miklós az Európa című dalát, melyből később óriási sláger lett.) Ugyancsak mi szerveztük az első Városi Kábel TV adást is 1984-ben. Büszkék vagyunk a Fiatalok régi fényképeken és a Katonafiatalok régi fényképeken kiállításokra is. A Lux együttes, Kovács Gyuri és Sipos István hangtechnikai berendezéseinek köszönhetően mi hangosítottuk az első nagy szabadtéri rendezvényeket a Kossuth téren, a Kossuth egyetem előtt, a Kölcsey művelődési központ parkolójában, a Vekeri tónál stb. Az egyesületben alakult meg a Valcer Táncstúdió is. Szintén az egyesület tagjaként készítette el a Hangfogó együttes a Farkasvadászat című Viszockíj műsorát Horányi László színművész közreműködésével, Pinczés István rendezésében. Ezt a produkciót hangkazettán is kiadtuk. Jóval megelőzte a korát a Tóth Dénes által vezetett Érzéki színház is. Közösségi házzá „alakítottuk át” az MSZMP volt székházát a Perényi utcán. A Más-Mozaik Kulturális Egyesülettel és a Szép-Klub Kulturális Egyesülettel alapítói voltunk a Szóla Rádió Alapítványnak, mely a város első (s máig egyetlen) közösségi rádióját üzemeltette. Tagja volt az egyesületnek a Replika zenekar és a Vojtina Bábszínész zenekar is.
Dehir.hu: Ennyire szép időszak volt ez?
Szabó Tibor: Ma már szépnek tűnik, de állandó küzdelem jellemezte.
Dehir.hu: Pár éve megjelent a Valóság Nagybátyám zenekarral, ami feltűnt, aztán eltűnt... Most mivel foglalkozik? Milyen terveket "forral"?
Szabó Tibor: Azt a zenekart és a velük készített műsort nagyon sajnálom. Ugyanígy sajnálom, hogy a Simon és Garfunkel dalaiból összeállított estünk is csak egy előadást ért meg (több mint egy évig készültünk rá!), sajnálom a Vojtina Bábszínész zenekar megszűnését, és sajnálom, hogy a Kiss Lajossal indított Rockfarsang sorozatunk is „elvérzik”. Pedig a közönség visszajelzései szerint óriási igény lenne mindegyikre. Éppen ezek miatt semmilyen tervet nem „forralok”, de bármelyiket folytatni tudom, ha lehetőséget kapok rá.
Dehir.hu: Küszöbön a következő év: mit vár tőle, milyen lesz - még inkább: milyen legyen - a 2018-as esztendő?
Szabó Tibor: Idén november 13-án kimondtuk a Pódium Műhely Egyesület megszűnését, tehát ezen a „téren” nem várok semmit. Közzel 10 éve igyekszem összefogni egy „örökifjúsági” klub egyre bővülő tagságát. Velük jó. Tőlük nem kell semmit se „várnom”, mert kéthetente találkozunk, magunk szervezzük az életünket, magunkat tartjuk el. Egészség legyen és békesség! Ezt kívánom a következő évekre.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)