Rúzsa Magdi, Presser Pici bácsi, Wellhello, popzene – és két debreceni koncert

---

Debrecen – Két egymást követő napon is elhozzák az Angyalt a cívisvárosba, emellett Rúzsa Magdi szeretne egy jót kávézni is. Páros interjú.

---

Rúzsa Magdi saját bevallása szerint nem tud megállni. Debrecenben Presser Gáborral lép fel április elején az Angyal mellettem című turné keretében. Hogyan készülnek a koncertre? Mit gondolnak az Angyalról, egymásról, a zenéről, az érzelmekről, s csupa ilyesmiről? Ezekről beszélgettünk a két művésszel.

Rúzsa Magdi: Egy nagyon szép, őszinte dal

Dehir.hu: Április 5-re azonnal elkapkodták a jegyeket, ezért vállalkoztatok egy második koncertre is rögtön utána?

Rúzsa Magdi: Igen, ez mindig nagy öröm, mert azt jelenti, hogy valami egészen különleges dolog született. Volt már az Angyal mellettemnek egy téli turnéja, ami nagyon jól sikerült. Úgy tudom, hogy a tavaszi után lesz még egy télen

Dehir.hu: Hogyan született a dal?

Rúzsa Magdi: Az Angyal mellettem egy egészen különleges dal. Pici bácsi úgy írta meg, hogy rólam szóljon és az angyalról mellettem... Igazából mindenki életére igaz lehet. Egy nagyon szép, őszinte dal, pillanatnyilag ez az abszolút kedvencem.

Dehir.hu: Milyen együtt dolgozni Presser Gáborral? Korábban azt mondtad, nagyon vártál erre.

Rúzsa Magdi: Régóta vártam. Nagyon megtisztelő momentuma az életemnek, hogy együtt dolgozhatok vele. Megfizethetetlen, milyen sokat tanulhattam tőle. Minden dalhoz nagyon mélyen nyúl hozzá, elképesztően komoly a munkabírása és a próbatempója. Örülök, hogy ezeket a dolgokat kicsit sikerült eltanulnom tőle.

Dehir.hu: Olyanok vagytok együtt, mint a mentor és a mentorált?

Rúzsa Magdi: Valahol igen. Az éneklésről is mellette tanulok a legtöbbet. Ő az aki rákényszerít, hogy minden egyes szót megfelelően mondjak ki, pontosan. Nem tudom hányszor kellett kimondanom a „mellettem” szót, amíg tökéletes nem lett. De ez jó, bírom a maximalizmust.

Dehir.hu: Sok külföldi fellépésed is volt tavaly. Mik a tapasztalatok?

Rúzsa Magdi: Sok helyen muzsikáltunk, és a közönség mindenhol elképesztő szeretettel fogadott minket. Mindemellett a legfontosabb az Aréna-koncert volt, ami nagyon nagy elismerés a számomra. Jó visszagondolni rá, hogy tizennyolcezer ember kíváncsi volt rám.

Dehir.hu: Iszonyú stresszes lehet. Minél többen szeretnek, annál nagyobb a felelősség.

Rúzsa Magdi: Ez valóban így van. Annak örülök, hogy világéletemben versenyző-típus voltam. Szerencsére gyerekkorom óta így van ez, és jól bírom a nyomást. Közben inspirál is. Az Aréna nagyon jót tett ebből a szempontból. A közönség annyira megihletett, hogy napi szinten a stúdióban vagyok. Nem tudok megállni, szinte rímekben beszélek. Ennek kifejezetten örülök, mert ha így haladunk, novemberre akár egy új lemezzel is ki tudunk jönni.

Dehir.hu: A két koncert között szerveztek valamilyen programot Debrecenben?

Rúzsa Magdi:  Őszintén szólva elég sokat próbálunk. (nevet) De egy jó kávé és egy finom ebéd biztosan belefér majd valahol.

Presser Gábor: Ott állt velünk szemben egy olyan lány

Dehir.hu: Lehetett tudni tíz éve, ott a Megasztár válogatásán, hogy Magdiból az ország egyik legkedveltebb énekesnője lesz?

Presser Gábor: Ott állt velünk szemben egy olyan lány, aki maga írta a dalát. Ellentétben sok másik versenyzővel a saját nyelvén, és gyönyörűen énekelt. Egyértelmű volt, hogy sokáig jut, de akkor azt még nem lehetett tudni, hogy meg is nyeri.

Dehir.hu: Mi volt meg benne ami a többiekben nem?

Presser Gábor: Sok dolog megvan az emberekben, amit nem tudnak a kellő pillanatban elővenni. Amit nem tudnak önmagukból megmutatni. Túl a tehetségén és muzikalitásán, Magdi nagyjából érzi a pillanatot, hogy mikor kell a csúcson lenni. Nagy alázat van benne a zene, a dalok és a munka iránt. Azt gondolom, ez az ő sikerének a titka egyfelől. A másik? Titok. Ha mindent tudnánk, mindenki lehetne sikeres.

Dehir.hu: Hogy megy a közös munka?

Presser Gábor: Az eltelt tíz évben, mióta ő színpadon van, nem zenéltünk együtt olyan sokat. De nagyon sokat beszélgettünk. Sokszor felhívott és baráti tanácsot kért akár zenében, akár más ügyben. Mi nagyon jól tudunk együtt dolgozni, mert nagyon bízom benne. Az az érzésem, hogy ez kölcsönös. Összesen már négy dalt írtam neki ez alatt a tíz év alatt. Ebből is látszik, hogy ez nem egy „üzleti kapcsolat”.

Dehir.hu: Aztán megszületett az Angyal mellettem...

Presser Gábor: Így van. Tavaly ősszel felhívtam, hogy megmutassam neki. Rögtön megkérdezte, hogy „ez az enyém, Pici bácsi?” Én pedig mondtam, hogy természetesen. Azért mutattam meg.

Dehir.hu: Hogyan látja a mai popzenét? Például a Wellhello dalszövegeit?

Presser Gábor: Azt gondolom, hogy ezek a szövegek természetesen a saját generációjuknak készülnek. Ezt a mi generációnknak tiszteletben kell tartani. Vicces, hogy ezt mondom, mert mikor mi voltunk húsz év körüliek, akkor minket is megtalált a kritika. Egyrészt az idősebb közönség, másrészt a szakma idősebbik rétege lehülyézett. Azt mondták, nem tudunk zenélni. Tudtuk jól, hogy ez egyfajta generációs féltékenység. Talán azért vagyok ilyen nyitott arra, hogy mit csinálnak a mai fiatalok, mert ez nagyon mélyen megmaradt bennem. Tudom, hogy nem illek az első sorba csápolni, viszont érdekel és meghallgatom az ő zenéjüket is.

Dehir.hu: Az LGT dalokat még ma is kívülről fújják a huszonévesek. Vajon fennmaradnak a mostani popzenék is ilyen sokáig?

Presser Gábor:  Biztos. Nem tudom elképzelni, hogy egy nemzedék eldobja a saját dalait. Az a különbség, hogy most nagyon sok dologhoz jutunk egyszerre. Hatalmas zenei park létezik, minden ott van az interneten. Őrületes bőség van. Mi nem ehhez voltunk hozzászokva. Az egész világ ott van az ember ölében egy tableten.

Dehir.hu: Mire számíthatnak az érdeklődők a debreceni koncerten?

Presser Gábor: Lesznek új, régi és közös dalok is. Ezen a kétórás koncerten nyilván nem a hosszú gitárszólók viszik majd a prímet. Lesz olyan dal, amit Magdi átörökölt, és olyan is amibe csak beszáll. Elég változatos előadásra számíthat majd a közönség!