Rendhagyó könyvet írt Ady Endréről az egykori debreceni újságíró

---

Debrecen – Az Ötvös Béla életművét bemutató sorozatban jelent meg, s elsősorban az embert idézi meg. 

---

Különleges élmény látni azt, ahogy egy irodalmi életmű megőrzése, népszerűsítése családi vonalon megy tovább. 

Ady a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztőségében (forrás: a Déri Múzeum irodalmi gyújteménye)

Komádiban született, s itt, a cívisvárosban lett újságíró Ötvös Béla. Ködön át… című könyve lapjain – amiről a Dehiren is olvashattak –, egy olyan Debrecenbe röpíti olvasóit, amelyben mi nem élhettünk, csak nagy-, de inkább dédapáink. 

Ötvös Béla kezdetben a Debreczeni Független Újsághoz szerződött, innen a Debreczeni Reggeli Újsághoz majd a Debreczeni Újsághoz igazolt át, mielőtt Fehér Dezső Nagyváradra szerződtette a Nagyváradi Naplóhoz. Volt tehát ideje és lehetősége alaposan megismerni és megtapasztalni a cívisvárosi sajtómunkások életét az első világháború előtti években. Aztán a sors, az élet úgy hozta, hogy Ötvös Béla néhány év után elhagyta Debrecent, Nagyváradon dolgozott tovább.

Az utóbbi időben sorra jelennek meg életművének jelentős munkái az Europrint kiadó gondozásában. Ez nem kis mértékben unokája, Péter Sándor elszánt és kitartó munkájának köszönhető, aki időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva dolgozik azon, hogy az utókornak megőrizze ezt a sokszínű, tartalmas életművet. Péter Sándor, aki egyébként műszaki pályán dolgozott nyugdíjazásáig, érzékenyen és értőn nyúlt ehhez az irodalmi hagyatékhoz. Debrecenben és Komádiban is találkozhatott vele a közönség az elmúlt időszakban. Amikor szerkesztőségünkbe látogatott, beszélgetésünk során felidézte, hogy jelentős szakmai segítséget kapott a Déri Múzeum munkatársaitól is. (A kötet borítójául felhasznált fotót is, melyen a költő a Debreczeni Reggeli Újság szerkesztőségében áll Zoltai Lajos, Tar Zoltán, Szini Péter, Drumár János, Flittner Jenő újságírók és egy Fazekas nevű szedő társaságában.)

Mesélt a nagyapáról, aki nagyon szerette, s aki elhalmozta történetekkel. Abban az időben a gyerekeknek nem mindig volt helye felnőttek társaságában, ha fontos dolgokról volt szó. De ha a kisfiú csendben beóvakodott a dolgozószobába, ahol Ötvös Béla komoly szakmai tancskozásokat folytatott, akkor bent maradhatott, ha csendben maradt, s csak figyelt. Mint felidézte, nagyapja nagyon komolyan vette a munkát, igényes volt, precíz, igyekezett mindenből a legjobbat kihozni, bármihez is nyúlt. Bizonyára ezt a tulajdonságát is örökölte tőle Péter Sándor, ahogy a kiapadhatatlan mesélőkedvet is. Szavait hallva szinte láthatjuk, ahogy a könyvekkel teli szobában Ötvös Béla megszállottan dolgozik, ír, igyekszik nyomot hagyni az időben maga után. Nem hiúságból, önös érdekből: hanem mert hitt benne, hogy van, ami fontosabb annál, többet érdemel, minthogy megjelenjen egy újságban, s aztán másnap a feledésé legyen.

Ötvös Béla életművének része történelmi regény (ez a Patrícius könyvek sorozatban jelent meg), mely a Bihar megyei Körösszeg határában állóőrtorony és az 1290-ben meggyilkolt Árpád-házi uralkodó, Kun László korába viszi az olvasót. A deportált nagyváradi zsidók visszaemlékezéseiből szerkesztett alkotása a kétkötetes Porrá és hamuvá. A Krónikák könyve azokat a nagyváradi újságíróként megörökített – szebbnél szebb, olykor drámai, olykor derűsebb – történeteket gyűjtötte kötetbe, melyek érdemesek arra, hogy tovább éljenek, mint amit a napilapos publikálás jelent. A Május elbeszéléseivel Ötvös Béla korábban jelentős irodalmi sikereket ért el, ez a kilenc szöveg ma is kiváló olvasmány. Első ízben 1909-ben jelent meg ez a munka, azt a változatot itt, Debrecenben nyomtatták. A Fehér bestia pedig egy eddig kéziratban maradt, első világháborús hadifogoly-regény.

A sor végére kívánkozik a Debrecent is sokszor idéző Ady-munka, az Emlékezés Ady Endrére, az emberre. Nagyon sokat dolgozott azon Péter Sándor, hogy ez a kötet a legteljesebb, legjobb formájában jelenjen meg. Bár a terv eredetileg az volt, hogy 2019-ben, az Ady-jubileumra lásson napvilágot Ötvös Béla könyve, végül idén jelent csak meg. Az unoka mellett a kötet előszavát egy kiváló magyartanárnő, Zalder Mária Éva jegyzi, aki értőn tárja ki az olvasók előtt ezt a kaput, melyen át különleges, olykor eddig nem is ismert történetek világába léphetünk be.

Ötvös Béla és Ady Endre élete többször, több szálon is öszekapcsolódott a debreceni éveken túl is, például az ifjabb pályatárs örökölte Ady íróasztalát a Nagyváradi Napló szerkesztőségében. 

Igazi kuriózum Ötvös Béla Ady előtt tisztelgő verse és néhány Ady-paródiája – nem a tiszteletlenség, hanem éppen a barátság, a szeretet jegyében.  

Olvashatunk „átteázott” debreceni éjszakákról, sajátos kölcsönökről, s olyan személyekről, akik hajdan fontosak voltak a költő számára, s bár az idő elsodorta alakjukat, de Ötvös Béla megőrizte nevüket és cselekedeteiket is. 

Ötvös Béla életműve Debrecenben is elérhető: akár a karácsonyra gondolva is érdemes végigböngészni e köteteket a Burgundia utcai Partium Házban illetve a Dósa nádor tér és Csapó utca sarki adventi házikóban a Kárpátia Borház tételei mellett.