Rácsodálkozhattak Debrecen ikonikus épületeire a nagyváradiak
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.04.29. 14:07 | Frissítve: 2022.04.29. 14:56
Debrecen – Templomok, utcarészletek, és a cívisváros jellegzetes házai, épületei köszöntek a Kanonok sori galéria látogatóira. Két hétig láthatják Nagy Adrienn festményeit.
Az eső vigasztalanul esett, ám ez sem tartotta vissza az érdeklődőket attól, hogy ellátogassanak a nagyváradi Kanonok soron található, a mártírhalál halt festő, Tibor Ernő nevét viselő galériába. Olyan sokan voltak, hogy a tervezetthez képest is kellett még székeket vinni – még a külső terembe is. Nagy Adrienn hozta el festményeit ezen a csütörtökön Debrecenből. Aki találkozott már a nevével, tudhatja, a cívisváros jellegzetes épületeit, templomait, múzeumait, utcarészleteit festi jó ideje.
Képeiből a testvérvárosok napjához (április utolsó vasárnapjához) kapcsolódva nyílt tárlat itt Az én Debrecenem címmel. Ezúttal komoly, nagy kollekcióval érkezett: aki megnézte képeit, valóban a cívisvárosban érezhette magát. (Egyetlen képe volt "kakukktojás": egy nagyváradi festményt is elhozott Nagy Adrienn – ajándékba a galériának.)
A megnyitón a képek mellett a zene és a költészet is jelentős szerepet kapott. A Duo Sola Fide, azaz Fórián Andrea író és Thurzó Sándor József brácsaművész a klasszikusok felől közelített, míg a Hajdúsági Népzenei Együttes Fülöpről érkezett, igen családias csapata (két tehetséges ifjú hölgy és az édesapjuk) citeramuzsikával lepte meg a látogatókat. A tárlatot Szénási Miklós író, újságíró, a Dehir főszerkesztője nyitotta meg, s része volt egy rövid felolvasás a szintén debreceni, íróként, költőként és képzőművészként is ismert Láng Eszter közreműködésével. Bár az eredeti tervek között a meghívóban Heller Zsolt neve is szerepelt, ő nem tudott végül eljönni az eseményre, személyét versei felolvasásával művészbarátai idézték meg.
A tárlat megnyitóját követően Csathó Töhötömmel, a galéria művészeti vezetőjével beszélgettünk, aki felidézte, hogy több mint harminc éve működik Nagyváradon ez a művészeti központ. Annak idején még Tempfli József biztatására jött létre a galéria, kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar művészek és a magyar művészet helyi centruma legyen. Működését azóta is a katolikus püspökség és a Bihar megyei RMDSZ támogatja, ám ahogy a szintén festő és grafikus Csathó Töhötöm megjegyezte, alapvetően senki nem szól bele a munkájukba. A galéria azért tud működni, mert többeknek szívügye: sok időt, energiát és munkát tesznek bele, teljesen önzetlenül - azért, mert fontosnak tartják.
- Amikor Ady-, Arany- vagy éppen Petőfi-év van, akkor mi nem azért szervezünk olyan tárlatokat és eseményeket, mert bárki ezt kérné tőlünk, hanem mert mi magunk is fontosnak tartjuk.
Nagyváradon most népszámlálás folyik, jegyezte meg Csathó Töhötöm, hozzátéve, hogy a magyarság aránya erősen fogyatkozik a városban. Ha megnézzük az adatokat, míg 1977-ben a lakosok 44 százaléka, 1992-ben kicsit több, mint 33, az ezredforduló környékén 27 százaléka volt magyar, ez a szám ma már a húszhoz közelít.
- Korábban is érkezett már kiállítónk Debrecenből, legutóbb Both Teodóra járt nálunk – idézte fel. Mint mondta, amikor nincs korona-vírus és minden normális módon működik, gyakorlatilag kéthetente nyílik új tárlatuk. Nincsenek megkötéseik technika vagy stílus tekintetében, Erdélyből és az anyaországból egyaránt megfordulnak náluk kiállítók. Nagy Adrienn tárlatát követően Debrecenből legközelebb majd valamikor Toró József festő munkái kerülnek a falakra a tervek szerint.
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Miért éppen Debrecen? | 2020.05.28 |