Párizsban tartott előadást a debreceni író
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.02.08. 09:08 | Frissítve: 2022.02.08. 10:27
Párizs – A számítógéppel generált első magyar dinamikus költeményről, Papp Tibor művéről beszélt Kelemen Erzsébet a BnF-konferencián.
Párizsban, a BnF-konferencián vett részt Kelemen Erzsébet. A József Attila-díjas magyar író, költő, drámaíró, irodalomtörténész – aki civilben a debreceni Szent József Gimnázium kutatótanára – a számítógéppel generált dinamikus költészetről, Papp Tibor Hinta-palinta című művéről tartott előadást a Connaissance et préservation de l'œuvre de Tibor Papp című irodalmi blokkban. Itt rajta kívül még Philippe Bootz, Fülöp Erika és Sulyok Bernadett voltak az előadók.
- A franciaországi Université Párizs 8 három fős kutatócsoportjának tagja vagyok. Philippe Bootz professzor vezetésével egy háromnyelvű (francia–magyar–angol) Papp Tibor-monográfián dolgozunk – árulta el a debreceni író. – A munkánkat Párizsban, a Francia Nemzeti Könyvtárban (Bibliothèque nationale de France, BnF) február negyedikén a Digitális irodalom tegnap és ma: a „programozott művészetet” megőrizni? című konferencián prezentáltuk.
A BnF-konferencián számos neves előadó szerepelt. Többek között Jean-Philippe Humblot, Pascal Jourdana, Elodie Bertrand, Emma Canali, Chu-Yin Chen, Jihye Kim, Stella Wisdom, Alexandre Faye, Kévin Locoh-Donou, Aleš Vaupotič, Morgane Stricot, Dene Grigar, Laurent Duplouy.
A kortárs magyar avantgárd alkotóművészről, Papp Tibor (1936-2018) számítógéppel generált dinamikus költészetéről (az Orion és a Hinta-palinta című művekről), a dinamikus költészet szemiotikai komplexitásáról, a programozott formákról a Párizs 8 Egyetem professzora, Philippe Bootz, az Egyesült Királyság Lancaster Egyetemének tanára, Fülöp Erika és a debreceni Szent József Gimnázium kutatótanára, Kelemen Erzsébet tartott előadást. A párizsi Magyar Műhelyről, a gyűjtemény dokumentumtípusainak sokszínűségéről pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, Sulyok Bernadett szólt.
Philippe Boisnard, Philippe Bootz és Pierre Fourny a saját műveiket is bemutatták: a kiállított installációikkal a számítógéppel generált dinamikus költészet újabb formáit, lehetőségeit szemléltették (Paysage de la catastrophe - Landscape disaster, 2015-2022; Joue de la musique pour mon počme; Typopause).
- Papp Tibort a mozgásra, változásra kész alkotói magatartás jellemezte. Az avantgárd permanens erejéből, az elődökből, a múltból, elsősorban Kassák Lajos művészetéből és a folyton változó jelenből, a kifejezés egyediségét befolyásoló tényezők mozgásaiból, a kihívásokból táplálkozva újabb és újabb, formailag jól meghatározható vizuális műfajt teremtett – idézte fel Kelemen Erzsébet.
Ahogy sorolta, Papp Tibor az experimentális költészeti kategóriában nemcsak ismeretlen műfajokat honosított meg a magyar irodalomban (térversképek, logo-mandalák, óraköltemények, a tükrözés elvére épülő gyűrűk), vagy a gyér számú kubusirodalmunkat teljesítette ki a bűvös négyzetek sorozatával, de az innovatív formák tárházából újabb poétikai kódokkal, műfajvariánsokkal gyarapította a kortárs vizuális költészetet.
A mediális fordulatot jelentő első automatikus versgenerátornak, a Disztichon Alfának is ő a megalkotója.
Papp Tibor munkásságában a Hinta-palinta című dinamikus költemény az új médiumnak, a számítógépnek a lehetőségeit már sokkal gazdagabban mutatja be. A generált verseken, szövegeken kívül ugyanis a szerző vizuális költeményeket és hangverseket is létrehozott a megalkotott programmal.
- Az előadásomban az avantgárd sokszínűségét megjelenítő életműből a Hinta-palinta című dinamikus költeményt vizsgáltam: a megnyitott CD négy ikonját, a dinamikus költeményben a hangvers- és képvers-generálás gazdagságát és technikai megoldásait.