Nincsenek debreceni éttermek a legjobbak között
Szerző: (szem) | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.09.11. 12:26 | Frissítve: 2011.10.20. 11:47
Debrecen – A legjobb 15 vendéglő közé nem került debreceni. Ez lehet a szakácsok hibája, de az sem kizárt, hogy az Alexandra étteremkalauz kritikusai voltak lusták, és nem jártak végig minden éttermet.
Rendre nagy várakozás előzi meg az Alexandra étteremkalauz megjelenését, melyet idén már negyedik alkalommal vehetnek kézbe a gasztronómia iránt fogékony olvasók. A szerzők nagyjából 330 éttermet tettek mérlegre: ennyi helyet gondoltak méltónak arra az országból, hogy a nagyközönség szíves figyelmébe ajánlják őket. Már az a tény, hogy egy étterem ott van a listán, egyfajta rangot jelent. Az ítészek rövid, tömör leírást szolgálnak fel a vendéglőkről, beszámolnak az elfogyasztott az ételekről, minősítik a konyhát, a borlapot, a személyzetet.
Bár az ember szívét és gyomrát is átjárhatja a honszeretet, mint a köretet a szaft, de tény, hogy az Alexandra Étteremkalauzba 2011-ben sem került túl sok vendéglátóhely Debrecenből. Mi a következőket fedeztük fel, szigorúan betűrendben: Barabás Étterem, Belgian Beer Cafe, Látóképi Csárda, Óbester John Bull, Pálma Pub, Vigadó Étterem, Viktória Étterem. Nem tudjuk, milyen komoly és átfogó válogatás, illetve mennyire komoly (ha nem is véres) versengés előzte meg a kötet összeállítását, mert azt nyilván nem hiheti senki, hogy az ítészek az összes hazai étteremben jártak már. Ha a tavalyi torkos csütörtöki akcióban résztvevőkből indulunk ki, akkor közel 1300 vendéglőről beszélhetünk. Ami óriási szám, de közel sem az összes. A falatozók, talponállók, menzák, vállalati étkezők, büfék nyilván nincsenek köztük. De ha már eljöttek Debrecenbe is a szakemberek, érdekes lenne tudni, mi alapján válogattak.
Aligha van az országban, aki a Látóképi csárdáról legalább a Torgyán-menü alapján ne hallott volna. Vagy aki ne látta volna az Óbester falán található óriási festményt a helyi közélet huszármentébe öltöztetett szereplőivel legalább valamelyik kereskedelmi tévé híradójában. Ezeket a helyeket nyilván nem fogja kihagyni a sorból épeszű ítész. Az viszont már nehezen érthető, ha valaki kulináris kalandorként megfordul a Vigadóban, miért nem sétál át a Krúdy étterembe is. Vagy ha jár a Barabásnál, miért nem lép át a Csokonaiba is. S ha szereti a pubokat, miért felejtkezik el a Calicóról? Mitől fér bele a sorba a Viktória, és mitől nem mondjuk a Hüse vagy a Semann? Mitől érdemes kikocsikázni Látóképre, s a Paripa csárdába meg miért nem?
Sok mindenre emlékezhet az ember: az ízek és illatok mellett akár mondatokra is. Némelyik debreceni helyszínen menüsorának leírása a korábbi kiadásból is ismerősnek tűnik. A Belga és a baracklekvár kapcsán határozottan érezzük a deja vu jelenlétét. Vagyis, vagy újra ugyanazt ették a szerzők, vagy maradtak a korábbi ítéletnél, némi frissítéssel.
Rendszeres étteremlátogató debreceniként érezhetjük azt, hogy napi szinten nagyobb rálátásunk lehet a helyi gasztronómiára, mint annak, aki évente csak néhányszor jár erre. Ugyanakkor egy messze földről érkezett étteremkritikust nem kell, hogy régi ismeretségek vagy üzleti érdekek befolyásoljanak. Normál esetben csak a kíméletlenül következetes mérce van, meg a villa hegyén a hús. Éppen ezért talán nem túlzás azt állítani: a hazai pályához nem szükséges ez a kis kalauz, de ha kimozdulunk a városból, nagyon jó szolgálatot tehet, mert segít eldönteni, hol és milyen éttermet érdemes felkeresni, esetleg mit tanácsos rendelni.
A magyar nem világnyelv, ezért angol nyelvű kivonat segíti az idegenből érkezett gasztroturistákat. Akik persze nem biztos, hogy hozzánk jönnek enni. A magyar konyha ugyanis legfeljebb itthon világhírű. Az, hogy Közép-Európa legjobb tíz étterme között mindössze egy hazai szerepel, legalább olyan drámai, mint az, hogy Krúdy Gyula mustárral és fokhagymával a zsebében járt a vendéglőkbe. Közép-Európa ugyanis csak a kontinens, de nem a világ közepe. S legalább ilyen rosszul állunk, ha a Michelin-katalógust lapozzuk át, melynek szerzői Európában 1771 éttermet vizsgáltak meg, csillaggal viszont mindössze két budapestit díjaztak. Elgondolkodtató az is, hogy a 330 szemlézett étterem sorában vannak debreceniek, de a legjobb 15 között egy sem.
Akárhogy is: a tanulságot érdemes levonni azoknak is, akik belekerültek a kötetbe, meg azoknak is, akik nem.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)