Néha semmi sem az, aminek látszik: ilyen egy sötét titkokkal teli svéd történet

---

Debrecen – Mi van akkor, ha egy fiatal lány gyilkossági ügybe keveredik? Mit tehet érte a családja? Ki az igazi tettes és ki az áldozat? Kritika.

---

Pár éve divatba jöttek Magyarországon is a skandináv típusú krimik. Nem véletlenül tarolnak rendre a könyves listákon: a szövevényes történetfűzés, a szereplők, a helyszínek, a modern, mai hangütés magával ragadja a hazai olvasókat is.

Az egyik legfrissebb darab Mattias Edvardsson regénye, a Látszólag normális. A történet hőse Stella, ez a fiatal svéd lány, aki belekeveredik egy gyilkossági ügybe. Stella mindig is tehetséges, különleges egyéniség volt: már gyereknek és kamasznak sem tipikus. Ezt a sztorit mesélő édesapjától tudjuk, aki egyébként lelkész, élete értelme és célja a közösség szolgálata. Nincs könnyű helyzetben, amikor letartóztatják a lányát, és minden jel arra mutat, Stellának köze lehet egy gyilkossághoz. Adamnak döntenie kell, meddig mehet el, ha baj van, a családjáért, a lányáért akár hazudhat-e.

A történetfűzés elképesztően izgalmas, mert miközben haladunk előre, Adam vissza-visszatekint, mesél magáról, a lányáról, az ügyvédként dolgozó feleségéhez való viszonyáról. Egyre többet megtudunk Stelláról, a nem túl könnyű természetéről, a balhés ügyeiről, és a muszlim barátnőjéről, Amináról, akivel óvodás koruktól ismerik egymást, egyre mélyebben beleláthatunk ennek a svéd családnak az életébe. Közben folyik a nyomozás, megállíthatatlanul sodornak az események a tárgyalás felé. Megismerjük az áldozatot, Christ is, aki szintén nem egészen az volt, akinek látszott – bár ez teljesen igaz a regény legtöbb szereplőjére is.

A hétköznapi gesztusok, történések mögött rendre sötét titkok rejlenek.

Sokféle kép élhet bennünk, milyen a svéd társadalom. Mattias Edvardsson regénye rávilágít, hogy ott sem minden tökéletes. A gyerekek olykor nagyon kegyetlenek, hamar és gátlástalanul kipróbálják a szexet, egészen másképpen viszonyulnak az alkoholhoz, a drogokhoz, az erőszakhoz, mint ahogy azt a szülők képzelik és ha kell, hazudnak, mint a vízfolyás. Nem olyan könnyű ugyanis megélni a kamaszkort, meg azt, ami utána vár rájuk. Ugyanakkor bármit is tesznek, az hat rájuk, hat másokra, nem maradhat következmények nélkül. Szerelem, barátság, erőszak – ezek a Látszólag normális kulcsszavai.

Mit jelent fiatalnak lenni napjainkban? Hogyan lehetünk jó szülők? Mit jelent kereszténynek lenni, vagy éppen muszlimnak? Meddig lehet elmenni azokért, akiket szeretünk? Kinek hihetünk? A tényeknek, a megérzéseknek? Vannak bocsánatos bűnök és elfogadható hazugságok?

Ahogy haladunk előre a kötetben, beléphetünk a börtönök világába is – itt már Stella szemszögéből folytatódik a történet, aki nem mindent úgy lát, ahogy az apja. Nagyon másképpen éli meg a helyzetét Adam és Ulrika mellett, akikkel szemben végtelenül szigorú és kritikus. A kérdés pedig változatlanul az: ki követte el a gyilkosságot? A tét nagy.

A regény harmadik részében Ulrika, Stella anyja veszi át a szót. Ha valaki, védőügyvédként ő aztán eléggé otthon van a jog birodalmában. Pontosan tudja, mit jelent, ha kiderül, hogy Stella volt az elkövető. Mit tehet ő ebben az ügyben? Van-e bármi lehetősége megmenteni a lányát? Vagy akár a családi életét, mert Adam és közte már rég nem olyan a viszony, mint amikor megismerkedtek. Ki és meddig mehet el ebben a helyzetben, amikor egy köztiszteletben álló család hirtelen a bűnügyi hírek folyamában találja magát? Ulrika újabb szempontból viszi tovább ezt a történetet.

Mattias Edvardsson könyve egyszerre izgalmas krimi, feszültségekkel és titkokkal teli pszichothriller. Ebben a regényben senki és semmi nem az, aminek látszik, és egészen az utolsó oldalakig nem tudjuk eldönteni, mi az igazság.

Ott viszont minden kiderül ebből a letehetetlen svéd regényből.